halaszbastya.jpg

2016-ban az alábbi nyitva tartással várja látogatóit a Halászbástya:

2016. március 16-tól április 30-ig: 9:00 órától 19:00 óráig

2016. május 1-től október 15-ig: 9:00 órától 20:00 óráig



Jegyárak:


Halászbástya felső kilátó szintjére belépésre jogosító 

- Teljes árú jegy ára: 800,- Ft, 

- 50 %-os kedvezményes jegy ára: 400,- Ft

A 14 év alatti gyermekek és a diákigazolvánnyal rendelkező diákok, Magyarország és az Európai Unió tagországainak nyugdíjas állampolgárai 50 %-os kedvezményes belépőjegyet fizetnek.


A Budapest Kártyával rendelkező látogatók 10%-os kedvezménnyel látogathatják a Halászbástyát. 



Nem kell belépőjegyet fizetnie:
- 6 éven aluli gyermekeknek,
- rokkantsági ellátásban részesülőknek, hadigondozottaknak
- mozgássérült igazolvánnyal rendelkezőknek
- rendészeti szervek mentők tagjainak munkavégzés közben
- Polgármesteri Hivatal dolgozóinak, valamint a Műemlékvédelmi hatóság hivatalos    
  személyeinek, hivatalos ügyben való eljáráshoz.
- arcképes igazolvánnyal rendelkező idegenvezető, aki 5 főt meghaladó csoportot vezet
- Halászbástya felújítását végző szakembereknek
- I. kerület kártya tulajdonosainak.


A Halászbástya látogatása díjmentes:

- Augusztus 20-án, a Nemzeti Ünnepen.
- Szeptember 2-3-4-án a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepén.
- Március 16 - Április 30-ig 19:00 órától másnap reggel 09:00 óráig (éjszaka)
- Május 1 - Október 15-ig   20:00 órától másnap reggel 09:00 óráig (éjszaka)
- Október 16 - Március 15 között egész nap  (téli időszak)

 

 

 

A Mátyás templom jegyárai a képre kattintva érhető el: 

matyas_templom.jpg


Kellemes időtöltést kívánunk!

Az I. kerület legfrissebb híreit Facebook oldalunkon olvashatják:
https://www.facebook.com/1.kerulet/

Címkék: templom jegyvásárlás jegy nyitvatartás jegyárak belépő belépőjegy 2016 Mátyás Kilátó Budai vár Mátyás templom Halászbástya

Tisztelt Budai Polgárok! Bizalommal fordulok Önökhöz, hogy Közép-Európa modern műemlék templomának, a XII. kerület építészeti kincsének, a Városmajori Jézus Szíve templomnak az állagmegóvásáért összefogjunk, és Aba Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Sztehló Lili, Deéd-Dex Ferenc, Ohmann Béla, Kovács Margit, Pátzay Pál művészek alkotásait megvédjük.

varosmajor.jpg

A lapos tető beázás veszélye miatt sürgős felújításra szorul. A tető felújításához kérjük bizalommal a kedves Olvasók gyors támogatását. A beázás miatt különösen veszélybe kerülnek az Aba Novák Vilmos által festett mennyezeti freskók. Most nyáron a lapos tető javítását okvetlenül el kell végeznünk, hogy a templom értékei kárt ne szenvedjenek. A felújítás költsége közel 10 millió Ft. A műemlék templomunk védelme, úgy gondoljuk, hogy az itt élő I. II. és XII. kerületi hívő és nem hívő lakosok (a plébánia területi illetékessége, mind a három kerületet érinti) közös ügye a helyi Önkormányzattal együtt.

Ezen megfontolás alapján kérem nagy bizalommal Önöket, hogy lehetőségeik szerint adható kisebb vagy nagyobb adományaikat az alábbi számlaszámra juttassák el (banki átutalással vagy csekken) az Városmajori Árkay Aladár Alapítvány javára, amelyen gyűjtjük a felújítás céljára szánt támogatásokat: OTP Bank Nyrt. 11712004-20143314 (Csekkek a plébánia irodájában átvehetők. 1122. Budapest, Csaba utca 5.)

Tisztelettel és köszönettel:
Lambert Zoltán kanonok, plébános
(forrás: Várnegyed) 

 

Címkék: templom

Több mint hatvan évnyi csend után újra megszólalhat a harang a Gellért-hegyi pálos sziklakolostorban. A harangot a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomban Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg vasárnap. A 60 kilogramm súlyú bronzharangot a szükséges szerelési munkák elvégzése után a sziklakolostor tornyában helyezik majd el.

Erdő Péter szentbeszédében kiemelte, hogy a harangoknak az idők folyamán számos funkciója alakult ki a halottkíséréstől a hadba vonulásra hívásig, a tűzjelzésen és a hálaadáson keresztül a nyugovóra térés vagy épp az Országgyűlés kezdetének jelzéséig. Az egyházi hagyomány szerint azonban a harangok elsődlegesen az apostolok és a hithirdetők jelképei - mondta a bíboros.

A jézusi örömhír hirdetői voltak az apostolok, ezt hirdeti maga az egyház, és ennek az örömhírnek a meghallgatására hív a harang. Ez a harangok legfőbb hivatása - hangsúlyozta Erdő Péter. A pálos rend sziklakolostorának tornyában lévő eredeti harangok a szerzetesek 1951-es elhurcolása után tűntek el. A most öntetett harang Farkas Titusz öntőmester műhelyében készült Miklián László (írói nevén Tárnoki András) Táncsics Mihály-díjas újságíró adományából. A harangon a közösség címere mellett a következő felirat olvasható: "A budapesti pálos kolostor egykori harangjai emlékére öntette a Magyar Pálos Rend a Megszentelt Élet Évében, 2015-ben." 

A pálos rendet Boldog Özséb alapította a XIII. század közepén, a rend 1308-ban kapta meg a pápai jóváhagyást. A XV. századra már több száz pálos élt Magyarországon, szerte a világon pedig körülbelül 300 kolostoruk volt, amelyekben átlagosan 12-20 szerzetes élt. 1786-ban II. József más szerzetesrendekkel együtt feloszlatta a pálos rendet a Habsburg Birodalom területén, így csak a lengyelországi Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.

Az ezt követő időszakban a rend több kolostort is alapított Magyarországon. 1950-ben a kommunista államhatalom feloszlatta a rendet. 1951 húsvét hétfőjén az ÁVH betört a sziklatemplomba és elhurcolta a szerzeteseket, de ugyanez történt a többi pálos kolostorban is. A rend Magyarországon a rendszerváltás után, 1989-től szerveződött újjá. Jelenleg négy kolostoruk van: Budapesten a Gellért-hegyi sziklatemplom, Pécsett a rend magyarországi központja, valamint a márianosztrai és a Petőfiszállás-pálosszentkúti kolostor.

Címkék: templom pálos kolostor Harang Gellért-hegy

A budapesti Szilágyi Dezső téri református templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: a magyar kereszténységnek az a különös és fontos közéleti feladata, hogy inspirálja a közéleti szereplőket.

Dezsőtér.jpg

Balog Zoltán a budapesti Szilágyi Dezső téri református templom felújításáért tartott szombat esti hálaadó istentiszteleten úgy fogalmazott, ez az inspiráció azt jelenti, hogy "életünkkel, munkánkkal mindig szolgálunk valami magasabb rendűt". Hozzátette: ez nemcsak a politikusokra igaz, hanem minden emberre. A keresztények feladata, hogy újra és újra figyelmeztessenek erre minden embert Magyarországon és a világban.

Elmondta, személyesen is fontosnak tartotta és az Országház ablakából figyelte a templom felújítását, ami 1989-ben kezdődött el, és most, a templomtorony felújításával fejeződött be.

A miniszter kitért arra, hogy az Országház egyik ablakából úgy lehet látni a Szilágyi Dezső téri templom tornyát, hogy az egy vonalban van a Mátyás-templom tornyával. Mint mondta, ezzel kapcsolatban él egy legenda, amely szerint az 1896-ban felszentelt templom a felekezeti békesség és egyenlőség szimbóluma is akart lenni, hiszen Magyarországon - Európában az elsők között - 1895-ben mondta ki a Magyar Országgyűlés a négy történelmi felekezet egyenlőségét.

Az istentisztelet előtt történelmi emlékhellyé avatták a templomot. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke a történelmi emlékhelyek szimbolikus jelentőségű helyek a magyar nemzetnek. Kiemelte, hogy miközben ezek a helyek fontos építészeti alkotások, emlékhellyé elsősorban történelemben betöltött szerepük miatt válhattak.

Radnainé Fogarasi Katalin elmondta, hogy országszerte 13 nemzeti és 47 történelmi emlékhelyet tartanak nyilván, megjelölésük egységes sztélével, kőoszloppal történik, amelyet Zsigmond Attila tervezett. Ezeken a sztéléken az emlékhellyel kapcsolatos legfontosabb információk is szerepelnek, így a Szilágyi Dezső téri templom előtt felállított sztélén szerepel, hogy ebben a templomban kötött házasságot Ady Endre és múzsája, Csinszka - mondta az elnök.

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP) beszédében azt hangsúlyozta, hogy egyetlen templom története sem áll önmagában, mert minden templom múltja, jelene és jövője a közösségé is egyben. A közösségé, "amely egykor a templomot világának középpontjába helyezte" és amely a "fundamentumokkal együtt saját jövőjének is alapot vetett" - fogalmazott a polgármester.

A mostani ünnep - mondta - nem csupán a budavári református gyülekezeté, hanem az egész I. kerületé. Arra emlékeztetett, a budaiak hozzászoktak ahhoz, hogy a történelemnek milyen "sűrű" a levegője. Mint mondta, a történelem ott van a várfalakban, a templomtornyokban, az utcák macskaköveiben. Buda sorsa mindig összeforrt Magyarország sorsával - hangsúlyozta a polgármester.

Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében elmondta, 120 éve annak, hogy megépülhetett a budai reformátusok első temploma a Szilágyi Dezső téren, amely nemcsak templom volt, nemcsak a budai reformátusság első kultuszhelye, hanem "bölcső" is, mert a budai gyülekezetből született meg a pasaréti, a budahegyvidéki, a kelenföldi és a gazdagréti egyházkerület.

Ezért - hangsúlyozta a püspök -, miközben minden református büszke arra, hogy nemzeti emlékhellyé lett a templom, a budai reformátusok mégsem emlékhely akarnak lenni, hanem továbbra is "bölcsőhely". Olyan közösség - tette hozzá Szabó István -, ahonnan újra és újra megszületik az élet az "élő hitre, az üdvösségre és a reményre". A püspök reményét fejezte ki, hogy ez a nemzeti emlékhely egyúttal a nemzeti jövőnek is a helye.

A Szilágyi Dezső téri református templomot Pecz Samu tervezte és 1896-ban avatták fel. Az első budai református templom neogótikus stílusú.
Szilágyi D. t..jpg
Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke és Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester leleplezi a történelmi emlékhelyet jelző oszlopot a megújult Szilágyi Dezső téri református templomnál Budapesten 2014. szeptember 13-án. A Zsolnay-cserepekkel fedett templomban kötött házasságot 1915-ben Ady Endre, 1940-ben pedig a kormányzó fia, Horthy István.
Szilágyi 03.jpg
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Láng Zsolt II. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester a Budapest-Budai Református Egyházközség tagjaival a történelmi emlékhelyet jelző oszlop avatásán a megújult Szilágyi Dezső téri református templomnál Budapesten

Címkék: templom felújítás református templom Szilágyi D. tér

süti beállítások módosítása