A tervek szerint idén elkezdik a Táncsics-börtön udvarának feltárását. A Táncsics-börtön 1948-tól tavaly nyárig amerikai tulajdonban volt, így eddig ott semmilyen régészeti munka nem folyhatott.

Az épület udvarán régészeti munkákat kezdenek, hogy feltárják a IV. Béla korabeli első palota és a királyi pénzverde maradványait. A munkára 800 millió forintot szán a kormány. A börtön tervezett felújítása miatt egyelőre csúszik az Európa liget fejlesztése, a sportpálya építésére később kerül sor. (Várnegyed)

Címkék: börtön Táncsics

A Budavári Önkormányzat kezdeményezésére október 5-én és 6-án megnyitotta évtizedekig zárt kapuit a Táncsics börtön, amely a nyár végén került vissza a magyar állam tulajdonába. A két nap alatt közel ötezren látogattak el a nemzeti emlékhelyre.

Hatalmas érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit a Táncsics-börtön. A látogatók már vasárnap reggel a kapu előtt várakoztak, hétfőn pedig egészen a Hess András térig állt az érdeklődők sora. A becslések szerint a két nap alatt mintegy ötezren látogattak el e kiemelt történelmi helyszínre és a páratlan panorámát nyújtó Erdélyi bástyára.

A nyílt nap ünnepélyes eseménnyel vette kezdetét: 68 év után a Himnusz hangjaira, katonai tiszteletadás mellett felvonták a magyar zászlót az épület udvarán. Ezt követően a látogatóknak vezetett sétákat és idegenvezetést tartottak az épületben. Ismeretes, a Táncsics-börtön 1948-ban háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába került. Az ingatlan teljes magyar tulajdonba vételéről George W. Bush amerikai elnök 2006-os budapesti látogatásán elvi egyezség született, a nemzetközi szerződést 2007- ben egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. Eszerint az amerikai fél a Táncsics-börtönt két másik épülettel együtt visszaadja a magyar államnak, cserébe Magyarország átadja és felújítja az amerikai nagykövetség melletti két, Szabadság téri épületet. A cserébe adott ingatlanok felújítása 2010-ben kezdődött meg és a Táncsics börtön a nyáron került vissza a magyar államhoz. Az ingatlan hasznosításáról egyelőre nem született döntés, funkcióját a Nemzeti Hauszmann Tervben határozzák majd meg. - Amikor augusztusban levonták az amerikai zászlót, és az épület visszakerült a magyar állam tulajdonába, akkor fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy október 6- án, a vértanúkra emlékezve, megnyissuk az épületet, a nemzeti emlékhelyet, amely szorosan és hitelesen köthető 1848. március 15-hez és 1849-hez is - mondta dr. Nagy Gábor Tamás polgármester. 1849 első hónapjaiban számos hadbírósági tárgyalás és több kivégzés helyszíne is volt az épület udvara; az áldozatokra gyertyagyújtással is emlékeztek a nemzeti gyásznapon.

 

Képek forrás: Várnegyed újság, valamint Wighardt Mara olvasónk
(köszönjük)

 

Az épület története A történészek és a régészek feltételezése szerint ezen a helyen állott Buda első királyi székhelye és itt működött a XIII.-XIV. században a királyi pénzverő ház, azaz a Domus Regalis vagy Kammerhoff. A terület 1382-ig volt királyi tulajdonban, ekkor Nagy Lajos király az épületet a pálosoknak adományozta. 1416-ban Zsigmond király apósának, Cillei Hermannak a tulajdonába kerül, majd Cillei Ulrik halálával visszaszállt a Koronára, ezután az ingatlant Mátyás király adományozza Guthi Országh Mihály nádornak és fiainak. A korabeli térképek alapján az ingatlanon az 1530 és 1541 között építették meg a ma is álló Erdélyi bástyát, valószínűleg Domenico da Bologna olasz hadimérnök tervei szerint. Az 1686-os ostromban a középkori épületek elpusztultak, az építkezés az 1720-as években indult meg. Ekkor épülhetett az Erdélyi bástya mélyebb szintjén álló Szent József lőporraktár. A Táncsics Mihály utca mentén álló főépületet a Szent József laktanya céljára építették, valószínűleg az ott álló korábbi épületek felhasználásával. A kétemeletes épület az 1810 utáni években épülhetett, ezután lett börtön a lőporraktárban. A reformkorban és a szabadságharc után Stokháznak is nevezték, mert az úgynevezett státusfoglyok fogháza volt (lőportárban a kevésbé kiemelt foglyokat tartották fogva). Itt raboskodott 1837-től 1840-ig Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós báró (1839), majd két ízben, 1847-től 1848-ig és 1860-tól 1867-ig Táncsics Mihály. Czuczor Gergely (1849), Károlyi István gróf (1849), Jókai Mór (1862). Táncsics a főépület egyik földszinti, utcára néző szobájában volt elzárva. Jókait sajtóvétség miatt ítélték el, tőle tudjuk, hogy Táncsics cellája fölötti szobában ült. Az utcára nézett Kossuth első cellájának az ablaka is, de amikor levelet próbált kicsempészni, áttették a főépület egyik udvarra néző szobájába. 1849-ben a József-laktanya épületében folytatták le a hadbírósági eljárások egy részét és sokakat itt végeztek ki. A kiegyezést követően kormányzati irodának használták, a 30-as években a Pénzügyminisztérium hivatala működött benne. A II. világháború után háborús jóvátételként az Amerikai Egyesült Államok tulajdona lett.

Az épületben az amerikai nagykövetség dolgozói és tengerészgyalogosok laktak, az egykori cellákat apartmanokká nyitották össze. A lőportárban tornatermet és rendezvény-termet alakítottak ki. Az Erdélyi bástyán pedig street-ball pályát, valamint kerti sütőt építettek az amerikaiak.

Címkék: börtön Táncsics

Az aradi vértanúk emléknapja alkalmából  október 5-én és 6-án  10.00 -18.00 óra között megnyitja kapuit a Táncsics – börtön,  ahol egykor Táncsics Mihály és Kossuth Lajos is raboskodott.


Táncsics börtön.JPG

 

A nagyközönség is megtekintheti október 5-én és 6-án a budai Várban található egykori Táncsics-börtönt, amelyet a magyar állam júniusban kapott vissza az Egyesült Államoktól.

 

A nyári ingatlancserével Magyarország egy rendkívül fontos műemlékegyüttessel lett gazdagabb, amely a budai Vár hosszú távú fejlesztésében is fontos szerepet tölt be - közölte L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a helyszínen csütörtökön, hozzátéve: az ingatlan hasznosításáról egyelőre nem született döntés.

Mint emlékeztetett, az Erdélyi-bástya fölé emelt épületegyüttesből szabadították ki 1848-ban Táncsics Mihályt, de egykor ott raboskodott mások mellett Kossuth Lajos is. 1948-ban az ingatlan háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába került; a visszajuttatásáról 2006-ban írt alá szándéknyilatkozatot az akkori magyar és amerikai kormány. Nyolc év munkájának eredményeként a Táncsics-börtön két másik épülettel együtt, egy ingatlancsere keretében 2014 nyarán került vissza a magyar államhoz - idézte fel.

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere elmondta: az épület most két napra megnyílik a látogatók előtt, akik vezetéssel járhatják be az egykori börtöncellákat és a lőportornyot, valamint gyönyörködhetnek az egyedülálló dunai panorámában. A városvezető kiemelte, hogy 1849 első hónapjaiban számos hadbírósági tárgyalás és több kivégzés helyszíne is volt az épület, így az akkori áldozatokra is emlékezik az utókor október 6-án.

A Táncsics-börtön udvara alatt lehetnek IV. Béla király első budai székhelyének romjai, melyek feltárását a tervek szerint rövidesen megkezdi a Budapesti Történeti Múzeum - közölte L. Simon László és Nagy Gábor Tamás, hozzátéve: ezért is érdemes most megtekinteni az épületegyüttest.

Látogasson el Ön is az eddig a nagyközönség elől elzárt Erdélyi-bástyára és nézze meg az egykori börtönépületet.

 

Cím: 1014 Budapest, Táncsics utca 9. 
A látogatás díjmentes

Címkék: börtön látogatás Táncsics Táncsics Mihály u. 9.

A korábban laktanyaként használt épületben raboskodtak az 1848-as forradalom meghatározó alakjai.

66 év után levonták az amerikai zászlót és végleg magyar kézbe került a Táncsics börtön épülete a Budai Várban. A csaknem 7000 négyzetméteres ingatlan 1948 óta volt az Egyesült Államok tulajdonába. A laktanya börtönében korábban az 1848-as forradalom meghatározó alakjai: Táncsics Mihály és Kossuth Lajos is raboskodtak. A szakértő szerint egy fontos, emblematikus épületet kapott vissza az állam.

Több mint 60 év után végleg levonták az amerikai zászlót az egykori József kaszárnya udvarán. A tengerészgyalogosok hagyományos zászlóhajtogatással tették el a lobogót. A korábban laktanyaként használt épületben raboskodtak az 1848-as forradalom meghatározó alakjai. Az épület a II. világháború után jóvátételként került az Egyesült Államok tulajdonába.



2006-ban George Bush amerikai elnök budapesti látogatásakor sikerült megállapodni, hogy két másik ingatlanért cserébe újra a magyar állam kezébe kerülhet az épület. Az erről szóló szerződést idén júniusban írták alá a felek. "Örömünkre szolgál, hogy visszaadhatjuk Magyarországnak ezt a történelmi épületet, mert bár 66 év nekünk sokat jelent, e helyszín történelmének sok évszázada még többet jelent a magyarok számára. Büszkék vagyunk rá, hogy visszaadhatjuk nekik" – mondta az ünnepélyes zászlólevonás után az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője.


A szakértő szerint egy emblematikus épületet kapott vissza az állam. "Ez egy olyan épület ahol azért nem akárkik raboskodtak, tehát elég, hogyha Táncsicsra, Kossuthra vagy Batthyányira vagy a többiekre gondolunk és arra ,hogy ez itt egy megszentelt föld, ugye a magyar szabadság vértanúinak a vére is fűződik. (…) tehát ebből a szempontból is szinte olyan fontos mintha a parlamentet vagy valami ilyesmit kapnánk vissza" – közölte Hermann Róbert, Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa.

Az ismét magyar tulajdonba került 7000 négyzetméteres ingatlan középület lesz, és a tervek szerint részben látogathatóvá is válik. (MTI)

Címkék: börtön zászló Táncsics

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az amerikai nagykövetség aláírta több budapesti ingatlan kölcsönös átruházásáról szóló egyezményt, melynek értelmében újra a magyar állam tulajdonába került:

  • a budai Várban található Táncsics-börtön
  • egy XII. kerületi épület és
  • egy másik ingatlan a Széchenyi rakparton.

Cserébe Magyarország Amerikának átadja

  • a Szabadság téri budapesti amerikai nagykövetség melletti két épületet, amelyeket a magyar állam saját költségén újított fel.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ingatlancserével fontos magyar történelmi emlékhely került vissza a magyar állam tulajdonába, hiszen a Táncsics-börtönben raboskodott többek között Táncsics Mihály, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos és Kossuth Lajos is.

Az egyezkedés 8 éve, George W. Bush amerikai elnök 2006-os budapesti látogatásakor kezdődött meg az ingatlancsere folyamata. A visszakapott ingatlanok részben középületté válnak, részben pedig látogathatóvá teszik a nagyközönség számára.

Az ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet képviselte a Külügyminisztériumot, aki azt mondta, hogy szimbolikusnak tartja, hogy az Egyesült Államok kormányával jött létre ez az ingatlancsere. „Az a nép, amelyik talán a legtöbbet teszi más népek és nemzetek szabadságának, prosperitásának a megteremtéséért, egy, a szabadság eszményéhez köthető épületet adott vissza a magyaroknak, miközben a szintén szimbolikus Szabadság tér, Ronald Reagan elnök szobra után, egy újabb szelet Amerikával bővül” – írta az USA budapesti nagykövetségének közleménye és az Index.

Címkék: börtön USA Táncsics