A budapesti Szilágyi Dezső téri református templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: a magyar kereszténységnek az a különös és fontos közéleti feladata, hogy inspirálja a közéleti szereplőket.

Dezsőtér.jpg

Balog Zoltán a budapesti Szilágyi Dezső téri református templom felújításáért tartott szombat esti hálaadó istentiszteleten úgy fogalmazott, ez az inspiráció azt jelenti, hogy "életünkkel, munkánkkal mindig szolgálunk valami magasabb rendűt". Hozzátette: ez nemcsak a politikusokra igaz, hanem minden emberre. A keresztények feladata, hogy újra és újra figyelmeztessenek erre minden embert Magyarországon és a világban.

Elmondta, személyesen is fontosnak tartotta és az Országház ablakából figyelte a templom felújítását, ami 1989-ben kezdődött el, és most, a templomtorony felújításával fejeződött be.

A miniszter kitért arra, hogy az Országház egyik ablakából úgy lehet látni a Szilágyi Dezső téri templom tornyát, hogy az egy vonalban van a Mátyás-templom tornyával. Mint mondta, ezzel kapcsolatban él egy legenda, amely szerint az 1896-ban felszentelt templom a felekezeti békesség és egyenlőség szimbóluma is akart lenni, hiszen Magyarországon - Európában az elsők között - 1895-ben mondta ki a Magyar Országgyűlés a négy történelmi felekezet egyenlőségét.

Az istentisztelet előtt történelmi emlékhellyé avatták a templomot. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke a történelmi emlékhelyek szimbolikus jelentőségű helyek a magyar nemzetnek. Kiemelte, hogy miközben ezek a helyek fontos építészeti alkotások, emlékhellyé elsősorban történelemben betöltött szerepük miatt válhattak.

Radnainé Fogarasi Katalin elmondta, hogy országszerte 13 nemzeti és 47 történelmi emlékhelyet tartanak nyilván, megjelölésük egységes sztélével, kőoszloppal történik, amelyet Zsigmond Attila tervezett. Ezeken a sztéléken az emlékhellyel kapcsolatos legfontosabb információk is szerepelnek, így a Szilágyi Dezső téri templom előtt felállított sztélén szerepel, hogy ebben a templomban kötött házasságot Ady Endre és múzsája, Csinszka - mondta az elnök.

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP) beszédében azt hangsúlyozta, hogy egyetlen templom története sem áll önmagában, mert minden templom múltja, jelene és jövője a közösségé is egyben. A közösségé, "amely egykor a templomot világának középpontjába helyezte" és amely a "fundamentumokkal együtt saját jövőjének is alapot vetett" - fogalmazott a polgármester.

A mostani ünnep - mondta - nem csupán a budavári református gyülekezeté, hanem az egész I. kerületé. Arra emlékeztetett, a budaiak hozzászoktak ahhoz, hogy a történelemnek milyen "sűrű" a levegője. Mint mondta, a történelem ott van a várfalakban, a templomtornyokban, az utcák macskaköveiben. Buda sorsa mindig összeforrt Magyarország sorsával - hangsúlyozta a polgármester.

Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében elmondta, 120 éve annak, hogy megépülhetett a budai reformátusok első temploma a Szilágyi Dezső téren, amely nemcsak templom volt, nemcsak a budai reformátusság első kultuszhelye, hanem "bölcső" is, mert a budai gyülekezetből született meg a pasaréti, a budahegyvidéki, a kelenföldi és a gazdagréti egyházkerület.

Ezért - hangsúlyozta a püspök -, miközben minden református büszke arra, hogy nemzeti emlékhellyé lett a templom, a budai reformátusok mégsem emlékhely akarnak lenni, hanem továbbra is "bölcsőhely". Olyan közösség - tette hozzá Szabó István -, ahonnan újra és újra megszületik az élet az "élő hitre, az üdvösségre és a reményre". A püspök reményét fejezte ki, hogy ez a nemzeti emlékhely egyúttal a nemzeti jövőnek is a helye.

A Szilágyi Dezső téri református templomot Pecz Samu tervezte és 1896-ban avatták fel. Az első budai református templom neogótikus stílusú.
Szilágyi D. t..jpg
Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke és Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester leleplezi a történelmi emlékhelyet jelző oszlopot a megújult Szilágyi Dezső téri református templomnál Budapesten 2014. szeptember 13-án. A Zsolnay-cserepekkel fedett templomban kötött házasságot 1915-ben Ady Endre, 1940-ben pedig a kormányzó fia, Horthy István.
Szilágyi 03.jpg
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Láng Zsolt II. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester a Budapest-Budai Református Egyházközség tagjaival a történelmi emlékhelyet jelző oszlop avatásán a megújult Szilágyi Dezső téri református templomnál Budapesten

Címkék: templom felújítás református templom Szilágyi D. tér

Várhatóan június 30-ig végeznek a szakemberek a Szilágyi D. téri református templom tornyának felújításával. Érdeklődésünkre az alábbi tájékoztatást kaptuk Berzétei László, építési gondnok úrtól.

DSCN2019.JPG


Az EMMI támogatásának köszönhetően idén tavasszal a torony külső műemléki renoválásával befejeződhet a templomunk 15 éve tartó, a külső kő- és téglaburkolat, valamint a bádogozás megújításának munkája. Mivel az előzetes számítások szerint a minisztériumi támogatás nem fedezi a torony teljes felújításának költségeit, ezért a Presbitérium ún. céladakozást hirdetett.  Így reméljük összegyűjteni azt a hiányzó, mintegy 5 millió forintot, melyből az állványozás, a díszbádogozás és a villámhárító szerelés is elkészülhet.

A templomépítők bölcsességét mutatja, hogy szép és időtálló burkolatot kapott az épület (befejezés, felavatás 1896-ban volt). A tégla- és mészkőburkolat természetes öregedésén túl a világháborús belövések és anyaghibákból adódó szétfagyások is rongálták a külső látványt. A szakmunkához műemlék védelemben jártas szakembert kellett keresnünk, aki kőrestaurátori képesítéssel is rendelkezik. A munka időtartama alatt a hivatalos műemlék védelem is szemmel fogja most is tartani a munkát. Mindezek mellett saját műszaki ellenőrt is alkalmaznunk kell.

Mire is fog figyelni a szakember? Néhány sorban részletezem:

Első feladat a tisztítás, amely a műemlékvédelmi gyakorlatban jól ismert úgynevezett „szemcseszórásos” technológia. A nyílászáró szerkezetek eltakarása után, sűrített levegő és víz keverékével kiszórt kvarcszemcsékkel minden szennyeződést el kell távolítani. Ezután minden egyes téglát át kell vizsgálni és az 1 cm2-nél nagyobb hiányokat, sérüléseket téglajavító habarccsal kell javítani, megfelelő vizes közeget biztosítva a kikeményedéshez. A nagyon sérült téglákat újakra kell cserélni, melyhez a még fellelhető, tartalék téglákat lehet felhasználni.

A mészkő felületeken is számos sérülés, hiány látható, de a legnagyobb probléma a kőanyag szerkezetéből adódó zárványok nyitottsága, mely azon túl, hogy esztétikailag zavaró, a vizet is áteresztheti. A zárványok eltömítését és a hiányok kiegészítését cementkötésű édesvízi mészkő 0-s méretű őrleményével kell végezni. Fontos, hogy a kötés időtartama alatt biztosítva legyen a nedvesség. A hiányszó kőelemeket ki kell faragni édesvízi mészkőből és az állványzat segítségével a helyére szállítani.

A tégla homlokzatok esetében jelentős szerepe van a fugák kialakításának. A zsákos kiszerelésű, világosszürke árnyalatú alapvakolatot alkalmazva kell a téglák közötti réseket kitölteni. A felületi homorúság azonos kell, hogy legyen a korábbival.

Befejező művelet a felület úgynevezett hidrofóbizáló kezelése, amely során olyan védelemmel látjuk el a kő- és tégla felületeket, hogy 10 évig lehetőség szerint ne kelljen a külső részeket javítani, megújítani. Ezt a kezelést 10 évente javasolt elvégezni és ekkor ennek a karcsú és magas toronnyal büszkélkedő, kupolás, ötszögű templomnak a külseje szinte ugyan olyan élénk, téglapiros lesz, mint a renoválás befejezésekor.

Tudjuk, hogy református küldetésünknek nem a legfontosabb eleme a templom megújítása, de örömmel tölthet el valamennyi templomba járó Testvért, hogy kívül-belül nemcsak rendbe tettük és rendben tartjuk, hanem fel is újítottuk Isten házát. Kérjük, hogy mindenki anyagi erejéhez mérten támogassa ezt a nagy vállalkozásunkat.

Címkék: felújítás református templom I. kerület Szilágyi D. tér torony felújítás