Valamikor, a parkok védelmét parkőrök látták el (lásd Poldi bácsit) akik szúros botjukkal a kezükben, még a tisztaságra is igyekeztek felügyelni, s persze olyan felhatalmazással, ha valamilyen rongálót rajta kaptak és botjukkal odasóztak egyet, nem a parkőrt ítélték el. Párisban például, a parkok védelmét nyugdíjas rendőrökkel látják el, akik egyenruhában fehér kesztyűben síppal kezükben sétálgatnak, s jelenlétük így, a tisztes polgároknak is nyugtatóan hat. Talán érdemes lenne ezen a megoldáson nekünk is elgondolkozni.