A honvédelem napja mindazoké, akik az 1848-as, a két világháborúban harcolt, illetve az '56-os honvédek útját folytatják: mindazoké, akik fegyverrel a kézben szolgálják a hazát – mondta Hende Csaba május 21-én, a budai Várban tartott ünnepségen.
A honvédelmi miniszter a honvédelem napja alkalmából tartott csütörtöki ünnepségen, a Dísz téren található honvédemlékműnél azt mondta: amikor a szabadságharc legfényesebb napjaira emlékezünk, érdemes szem előtt tartani, hogy Buda várának bevételével nem csak stratégiai győzelmet arattak a honvédek, hiszen az gyorsan „elolvadt". De megmaradt a honvédség példája, a közhonvédeké, akik újra meg újra előre lendültek. Megmaradt az ország példája is, amely együtt élt és imádkozott hadseregével, és a leveretés, a fegyverletétel és a harag után is szívében őrizte mindazt, amiért fegyvert fogott: a szabadságot és a polgári jogokat. A tárcavezető hangsúlyozta: amikor napjainkban a honvédségről beszélünk, ezekre az értékekre és példákra kell tekinteni, méghozzá nem egyszerűen eszményekre, de bátor emberekre és az általuk véghezvitt tettekre. „Ha sikerre akarjuk vinni küldetésünk, nekünk is tettekkel kell követnünk ezt a példát” – emelte ki a miniszter.
Hende Csaba felidézte, hogy már öt éve folyik a munka a honvédelmi rendszer teljes megújításán. „Eljött az idő, hogy a szükséges törvényi változások és a honvédelem rendszerének alapvető átalakítása után dinamikusan növeljük a honvédelemre szánt forrásokat" – jelentette ki, azzal együtt, hogy ezt az ország egyre erősödő gazdasági ereje is indokolja. Már idén 8,5 százalékkal növekedett a tárca költségvetése, jövőre pedig további 22 százalékkal, vagyis mintegy 50 milliárd forinttal bővülhet a büdzsé, amely így már megközelíti majd a 300 milliárd forintot. A miniszter szerint ebből a pénzből jut egyebek mellett a bérek, illetve a pápai bázis fejlesztésére, és az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalásra is.
Hende Csaba szólt arról is, hogy ma sem élünk könnyű időket. „Küldetésünket akkor vihetjük végre, ha a rendelkezésre álló eszközöket jól használva, elkötelezetten dolgozunk, és ha időről időre felidézzük, hogy a cél rajtunk messze túlmutat” – mondta, hozzátéve, hogy csak így újíthatjuk meg sikeresen Magyarországot és benne a Magyar Honvédséget, és csak azon az úton nyerhetjük meg a magyar szabadságot, ha minden tekintetben hűek maradunk a polgári erényekhez.
A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta a honvédelem napja május 21. Ezen a napon több helyen is megemlékezést és koszorúzást tartanak a budai Várban: a Fehérvári rondellánál, a Görgey-szobornál, a Mária Magdolna toronynál. A Budavári Önkormányzat és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésének köszönhetően éppen ezen a napon nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt A Magdolna-torony története és Budapest romokban 1944-1945, 1956 címmel rendezett kiállítással. Az ünnepség a Fiumei úti sírkertben, a Görgey-sírnál folytatódott, ahol szintén koszorúkat helyeztek el.
A ünnepségsorozat egyik érdekessége volt, hogy először kaptak rá meghívást a KatonaSuli-programban résztvevő iskolák. Összesen mintegy 70 diák volt jelen a budai Várban és a sírkertben tartott koszorúzásokon. A budai Várban mások mellett jelen volt dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök, Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök főhadsegédje és dr. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, valamint a katonai attasétestületek képviselői.
A ünnepségsorozat egyik érdekessége volt, hogy először kaptak rá meghívást a KatonaSuli-programban résztvevő iskolák. Összesen mintegy 70 diák volt jelen a budai Várban és a sírkertben tartott koszorúzásokon. A budai Várban mások mellett jelen volt dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök, Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök főhadsegédje és dr. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, valamint a katonai attasétestületek képviselői.
Fotó: Dévényi Veronika / Honvédelem.
