Ismerje meg velünk a Budai Vár eddig ismeretlen ikonikus épületét!
A Budavári Önkormányzat jóvoltából 2014. augusztus 16-án, szombaton az I. kerületi lakosok számára ingyenes látogatásokat szervezünk. Az ingyenes látogatás regisztrációhoz kötött, jelentkezéseket korlátozott számban tudunk fogadni.
Jelentkezni 2014. augusztus 12-15 között személyesen a Városházán (I. kerület, Kapisztrán tér 1.) Demeter Katalinnál, telefonon a 458- 3201-es telefonszámon vagy a demeter.katalin@budavar.hu e-mail címen lehet.
A regisztrációnál kérjük adja meg nevét, címét és születési időpontját.
A háborús sérüléseket követő hét évtizedes várakozás után, augusztus 1-től immár a nagyközönség is birtokba veheti az egykori Honvéd Főparancsnokság épületét. A kívül-belül felújított épület a Várgondnokság Nonprofit Kft. fenntartásában, kiállító teremként kapott új funkciót.
Deák Zoltán, a rekonstrukció vezető tervezője elmondta, hogy az egykori előcsarnokot és a lépcsőházat hiteles módon (a szoborfülkék, szobrok és stukkók újraalkotásával) állították helyre, az emeleti kiállítóterekben azonban nyers téglafal és betonaljzat jelzi a funkcióváltást. Az épület nyitókiállítása remekül ellensúlyozza a rusztikus hátteret, ugyanakkor – Gulyás Gábor kurátor véleménye szerint – harmonizál is azzal.
Az Egy zseniális család: Zsolnay című tárlat ugyanis egy olyan sikeres dinasztia életművét mutatja be, amelynek pályaíve az 1948-as államosítások miatt torzóban maradt. A Zsolnay Vilmos és családjának munkásságát mintegy háromszáz művészi kerámia és porcelán környezetében felvonultató kiállítás tárgyi anyagát három gyűjtemény kölcsönözte. Az emeleti kiállítóterekben a pécsi Zsolnay Múzeum gyűjteményének egy része látható.
A földszinten egy, a Párisi Galéria kezelésében lévő magánkollekció darabjaival ismerkedhet meg a közönség, a belső udvar felé nyíló földszinti kiállítótérben pedig jellegzetes épületkerámiák kaptak helyet. A tárlathoz Mispál Attila készített rövidfilmeket, amelyekben „életre kel” a család néhány nagy hatású tagja. A különleges használati és dísztárgyak mellett a látogatók megismerkedhetnek a magas művészi minőséghez kapcsolódó technikai újításokkal is. Közülük korszakos jelentőségű volt a pirogránit felfedezése, valamint az olasz eredetű eozinmáz újra felfedezése.
Zsolnay Vilmos halálát követően gyermekei vitték tovább a kerámiagyártás misszióját, majd a harmadik, sőt negyedik generáció tagjai is hűek maradtak a művészi pályához. 2014 tavaszán a Hungarikum Bizottság hungarikummá nyilvánította a Zsolnay-porcelánt és kerámiát, amelynek elegáns, sorozatban gyártott példányai a múzeum üzletében is megtalálhatóak.
A belépődíjas kiállítás december 31-ig, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között látogatható
Szemelvények az épület történetéből:
Évtizedeket váratott magára a Dísz téri, egykori Honvéd Főparancsnokság torzójának rendbe tétele. Az épület felújítására az elmúlt években számtalan ötlet született: a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány a Budai Vár hangulatától idegen, modern épületet képzelt el a területre.
A Budavári Önkormányzat változtatási tilalommal védte meg a Dísz tér és a Szent György tér látványát, hangulatát. A Dísz téren Kallina Mór tervei alapján 1895–1897 között épült fel a Honvéd Főparancsnokság tömbje, összeépítve a minisztérium épületével. A neoreneszánsz stílusú, négyemeletes, nagyméretű kupolával koronázott épülettömb a második világháború idején súlyos károkat szenvedett. A háború után a sérült kupolát és felső emeleteket lebontották. Az 1950-es években megindult bontások a ’90-es évek végéig folytatódtak, így mára csak az épület úgynevezett lábazati zónája maradt meg.
2004-ben a műemléki jelentőségű területen álló épülettorzót védetté nyilvánították. Ötletek, elképzelések a felújításra Az elmúlt évtizedekben sokféle elképzelés született a helyreállításra. 1994-ben a terület kormányzati célú rendezésére írtak ki pályázatot, 1996-ban idegenforgalmi létesítményeket terveztek erre a helyre. 2000-ben a kulturális tárca Gyerekvárat álmodott a parancsnokságból, 2001-ben viszont egy kulturális és turisztikai központ építése vetődött fel. 2004-ben a Várgondnokság Kht. pályázatot írt ki a Dísz téri épületmaradvány rekonstrukciójára. A pályázaton végül a Kis Péter építész nevével fémjelzett alkotógárda futurisztikus, a közvélemény által csak „rózsaszín lebegőtetős épületként aposztrofált” megoldása győzött. A közvéleményt azonban erősen megosztotta a műemléki környezetbe rózsaszín, lebegő kerámiatetőt álmodó terv, ami a kerületi építési szabályzatnak sem felelt meg.
Mivel a tervet az építési hatóságként fellépő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is élesen bírálta, ezért a kezdeti lendület alábbhagyott. 2007-ben azután a szaktárca a korábbi nyertes tervező, Kis Péter csapatát kérte fel eredeti tervük átdolgozására. Bár az új tervek lényegesen finomodtak a korábbiakhoz képest, ezek sem feleltek meg a kerület építési szabályzatának, illetve az önkormányzat és a lakosság által is megfogalmazott elvárásnak, hogy a beépítés mind nagyságában és megjelenésében is illeszkedjen a környezetéhez. A kerület nem támogatta az átgondolatlan terveket A Budavári Önkormányzat 2008-ban változtatási tilalmat rendelt el az egykori Honvéd Főparancsnokság területére. A törvényben biztosított lehetőséggel azért élt az Önkormányzat, mert csak így tudta elősegíteni, hogy a beruházás mind látványában, mind megjelenésében méltó módon illeszkedjen a történelmi környezethez. 2008 őszén ugyanis már világossá vált, hogy a Dísz téri romépület rekonstrukciójának előkészülete a szélesebb szakmai fórumokat és a nagyközönséget kizárva, ötletszerűen, folyamatos rögtönzések mentén zajlott. Jól példázza ezt, hogy a Kis Péter és Zobóki Gábor tervezőcsapata három hét alatt öt, egymástól teljesen eltérő tervvázlatot mutatott be a főparancsnokság épületének felújítására.
Az önkormányzat többször is kinyilvánította: amennyiben a kerület által világosan meghatározott szempontoknak megfelelő, közmegelégedésre szolgáló tervváltozat születik, nyomban megszüntetik a változtatási tilalmat, illetve szükség szerint a kerületi szabályozási tervet is módosítják. A szocialista kormány azonban inkább a kiemelt projekt lefújása mellett foglalt állást, és a rendelkezésre álló uniós forrást más, gazdaságélénkítési célokra használta fel. 2010 után a polgári kormány racionálisan úgy döntött, hogy végezzék el az épületmaradvány részleges felújítását. A rekonstrukciós munkálatok célja az volt, hogy a meglévő épület olyan műszaki állapotba kerüljön, hogy megnyitható legyen a látogatók számára, és alkalmassá váljon a Vár turisztikai értékeit bemutató információs és kulturális funkciók ellátására. A budai várnegyed központjában éktelenkedő romos épület felújításának 860 millió forintos költségét teljes egészében nemzeti forrásokból finanszírozták. A műemléki épület ezzel újra bekapcsolódhat a Várnegyed vérkeringésébe. (Érdemes megjegyezni, hogy a Gyurcsány-kabinet mintegy 5 milliárd forintos uniós forrásból akarta felépíteni az ide álmodott modern épületet 2008-ban.)
