További rendezvények október 23-án

A Budavári Önkormányzat kezdeményezésére október 5-én és 6-án megnyitotta évtizedekig zárt kapuit a Táncsics börtön, amely a nyár végén került vissza a magyar állam tulajdonába. A két nap alatt közel ötezren látogattak el a nemzeti emlékhelyre.

Hatalmas érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit a Táncsics-börtön. A látogatók már vasárnap reggel a kapu előtt várakoztak, hétfőn pedig egészen a Hess András térig állt az érdeklődők sora. A becslések szerint a két nap alatt mintegy ötezren látogattak el e kiemelt történelmi helyszínre és a páratlan panorámát nyújtó Erdélyi bástyára.

A nyílt nap ünnepélyes eseménnyel vette kezdetét: 68 év után a Himnusz hangjaira, katonai tiszteletadás mellett felvonták a magyar zászlót az épület udvarán. Ezt követően a látogatóknak vezetett sétákat és idegenvezetést tartottak az épületben. Ismeretes, a Táncsics-börtön 1948-ban háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába került. Az ingatlan teljes magyar tulajdonba vételéről George W. Bush amerikai elnök 2006-os budapesti látogatásán elvi egyezség született, a nemzetközi szerződést 2007- ben egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. Eszerint az amerikai fél a Táncsics-börtönt két másik épülettel együtt visszaadja a magyar államnak, cserébe Magyarország átadja és felújítja az amerikai nagykövetség melletti két, Szabadság téri épületet. A cserébe adott ingatlanok felújítása 2010-ben kezdődött meg és a Táncsics börtön a nyáron került vissza a magyar államhoz. Az ingatlan hasznosításáról egyelőre nem született döntés, funkcióját a Nemzeti Hauszmann Tervben határozzák majd meg. - Amikor augusztusban levonták az amerikai zászlót, és az épület visszakerült a magyar állam tulajdonába, akkor fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy október 6- án, a vértanúkra emlékezve, megnyissuk az épületet, a nemzeti emlékhelyet, amely szorosan és hitelesen köthető 1848. március 15-hez és 1849-hez is - mondta dr. Nagy Gábor Tamás polgármester. 1849 első hónapjaiban számos hadbírósági tárgyalás és több kivégzés helyszíne is volt az épület udvara; az áldozatokra gyertyagyújtással is emlékeztek a nemzeti gyásznapon.

Képek forrás: Várnegyed újság, valamint Wighardt Mara olvasónk
(köszönjük)

Az épület története A történészek és a régészek feltételezése szerint ezen a helyen állott Buda első királyi székhelye és itt működött a XIII.-XIV. században a királyi pénzverő ház, azaz a Domus Regalis vagy Kammerhoff. A terület 1382-ig volt királyi tulajdonban, ekkor Nagy Lajos király az épületet a pálosoknak adományozta. 1416-ban Zsigmond király apósának, Cillei Hermannak a tulajdonába kerül, majd Cillei Ulrik halálával visszaszállt a Koronára, ezután az ingatlant Mátyás király adományozza Guthi Országh Mihály nádornak és fiainak. A korabeli térképek alapján az ingatlanon az 1530 és 1541 között építették meg a ma is álló Erdélyi bástyát, valószínűleg Domenico da Bologna olasz hadimérnök tervei szerint. Az 1686-os ostromban a középkori épületek elpusztultak, az építkezés az 1720-as években indult meg. Ekkor épülhetett az Erdélyi bástya mélyebb szintjén álló Szent József lőporraktár. A Táncsics Mihály utca mentén álló főépületet a Szent József laktanya céljára építették, valószínűleg az ott álló korábbi épületek felhasználásával. A kétemeletes épület az 1810 utáni években épülhetett, ezután lett börtön a lőporraktárban. A reformkorban és a szabadságharc után Stokháznak is nevezték, mert az úgynevezett státusfoglyok fogháza volt (lőportárban a kevésbé kiemelt foglyokat tartották fogva). Itt raboskodott 1837-től 1840-ig Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós báró (1839), majd két ízben, 1847-től 1848-ig és 1860-tól 1867-ig Táncsics Mihály. Czuczor Gergely (1849), Károlyi István gróf (1849), Jókai Mór (1862). Táncsics a főépület egyik földszinti, utcára néző szobájában volt elzárva. Jókait sajtóvétség miatt ítélték el, tőle tudjuk, hogy Táncsics cellája fölötti szobában ült. Az utcára nézett Kossuth első cellájának az ablaka is, de amikor levelet próbált kicsempészni, áttették a főépület egyik udvarra néző szobájába. 1849-ben a József-laktanya épületében folytatták le a hadbírósági eljárások egy részét és sokakat itt végeztek ki. A kiegyezést követően kormányzati irodának használták, a 30-as években a Pénzügyminisztérium hivatala működött benne. A II. világháború után háborús jóvátételként az Amerikai Egyesült Államok tulajdona lett.

Az épületben az amerikai nagykövetség dolgozói és tengerészgyalogosok laktak, az egykori cellákat apartmanokká nyitották össze. A lőportárban tornatermet és rendezvény-termet alakítottak ki. Az Erdélyi bástyán pedig street-ball pályát, valamint kerti sütőt építettek az amerikaiak.

Nagyobb méretű kép megtekintéséhez kérjük kattintson a képre:

Szeptember 1-jén lépett hivatalába az új kerületi főépítész. Csány Éva sokáig az építésigazgatásban dolgozott, majd hosszú éveken át a Műemlékek Állami Gondnokságát vezette, így hatósági és beruházói oldalról is kiválóan felkészült a kerület építési ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátására – derült ki a főépítész asszonnyal folytatott beszélgetésünkből.

- Hogyan kezdődött a kapcsolata az építésigazgatással?
Építészmérnökként és városépítészként 1982- ben végeztem el a Budapesti Műszaki Egyetemet. Épp akkoriban kerültem ki az egyetemről, amikor a túlságosan felduzzasztott nagy állami tervező vállalatok elkezdték leépíteni az építészeiket, ezért választottam pályakezdőként a hatósági területet. Öt évig az V. kerület műszaki osztályán, majd újabb öt évig a Fővárosi Tanács Városrendezési és Építési Főosztályán dolgoztam. A főosztályon – amely másodfokú építési hatóságként működött Budapesten – az I-XII. kerületi ügyekkel foglalkoztam.

- Az ön neve sokak számára ismerős lehet az egykori Műemlékek Állami Gondnoksága éléről. Mióta foglalkozik műemléki ügyekkel?
1991-ben, a rendszerváltás után az építésigazgatás felügyeletével megbízott Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz kerültem. Ebben az időszakban állították össze az állami kézből ki nem adható, különösen értékes műemléképületek listáját, melyek kezelésére – nyugateurópai minták alapján – 1992-ben létrehozták a Műemlékek Állami Gondnokságát. Itt folytattam a munkám igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként. Csodálatos húsz évet töltöttem a szervezetnél; a legnagyobb jelentőségű munkánk a fertődi Esterházy-kastély megújítása volt. A gondnokság rendkívüli eredményeket ért el a pályázati források lehívásában – működésünk ideje alatt korábban soha nem látott mértékű uniós támogatást tudtunk a műemlékek rekonstrukciójára fordítani.

- A műemléképületekkel kapcsolatos ismeretei miatt kérte fel az önkormányzat a főépítészi feladatra?
Valószínűleg ez is szerepet játszhatott, de nem csak erről lehetett szó. Feltehetőleg azért esett rám az önkormányzat választása, mert az államigazgatási gyakorlatom mellett a műemlék-felújítási programok révén a beruházói oldalt is jól ismerem. Azt hiszem, hogy gyakorló beruházóként jobban át tudom élni az építtető szerepét. Főépítészként egyik fő feladatomnak tartom, hogy partnere legyek az építtetőknek, velük együttműködve hozzá tudjak járulni, hogy jó dolgok valósulhassanak meg a kerületben. Ezúton is arra bíztatok minden érintettet: már akkor keressenek fel engem a Városházán, amikor megszületett bennük az építési szándék, hiszen a kidolgozott tervek utólagos módosítgatásánál rendszerint jobb eredményre vezet, ha a kerület szempontjai, a közösség érdekei már a tervezési folyamat során érvényesülhetnek.

- Főépítészként milyen célokat tűzött ki maga elé?
A legfontosabb, hogy egy élhető, szerethető, barátságos hely maradjon a kerület, ahol a lakók, valamint az ide látogatók egyaránt jól érezhetik magukat – a feladatom az, hogy ezt segítsem elő. Úgy vélem, hogy az I. kerületet nem kell kitalálni. Ez egy olyan emblematikus városrész, amely egyáltalán nem közömbös Budapest egésze szempontjából. Ugyanakkor kerületünknek is alapvető érdeke, hogy beleszólása legyen a fővárosi szintű ügyekbe. Ezért tartom szerencsésnek, hogy a következő önkormányzati ciklusban a polgármester a Fővárosi Közgyűlésnek is automatikusan a tagjává válik  

Csány Éva 1959-ben született Budapesten. 1982-ben építészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, később ugyanitt a menedzser-gazdasági mérnök, mérnökközgazdász, az MBA-projektmenedzseri, illetve az építési műszaki ellenőri képzéseket is elvégezte. 1982-től tíz évig az építési igazgatásban dolgozott. Egy éven át az építésügyi jogszabályok előkészítésében vett részt a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban. 1992-től a Műemlékek Állami Gondnokságán (későbbi nevén: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága) általános igazgatóhelyettesi, 2000-től 2007-ig igazgatói, majd ismét igazgatóhelyettesi kinevezéssel 2012-ig foglalkozott az állami tulajdonú műemlékek vagyonkezelésével összefüggő építési, beruházási, tervezési, fenntartási feladatokkal. Ezzel párhuzamosan volt közalapítványi titkár a Grassalkovics Kastély Közalapítványnál, valamint ügyvezető igazgató az Esterházy Kastély Kht.-nál.

Út - valamint fekvőrendőr karbantartási munkálatokat végeznek október 23-ig az alábbi közterületeken:

- Naphegy utca
- Gellérthegy utca
- Szabó Ilonka utca
- Lisznyai utca
- (Felső) Mészáros utca
A munkaterület mellett félpályás útszűkület nehezíti a haladást. 

A Logodi utcában a kandeláber telepítési munkálatok okoznak forgalomkorlátozást, a Mikó utca - Alagút utca közötti szakaszon

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) két hétvégén 2014. október 17. és 19., majd 24. és 26. között felújítja az I. kerületben a Dózsa György tér közelében, az Attila út Attila köz és Sarló utca közötti szakaszán található, az Attila utat és a Krisztina körutat két irányban összekötő átkötő utakat, valamint az ezek egyikét keresztező villamos útátjárót. A felújítási munka miatt október 17-én, 18-án és 19-én (pénteken, szombaton és vasárnap) az arra közlekedő 18-as villamos rövidített útvonalon jár a Savoya Park és Újbuda-Központ M között. A villamos által nem érintett Széll Kálmán tér M és Újbuda-Központ M közötti vonalszakaszon villamospótló busz viszi az utasokat.

Közúti forgalomkorlátozások október 17-19-éig, majd 24-27-éig:

Október 17-én, pénteken hajnaltól október 19-én, vasárnap estig tart az Attila út felől a Krisztina körút felé vezető átkötőútat keresztező villamos átjáró, ezért az átkötőutat teljes hosszában lezárjuk. A lezárás idejére az Attila út Sarló utca és Dózsa György tér közötti részét ideiglenesen kétirányúsítjuk. Az Attila úton az Alagút utca felől érkezve a Dózsa György térnél található átkötőúton lehet áthajtani a Krisztina körútra. A másik, a Krisztina körúttól az Attila út felé vezető ág forgalmát ezen a hétvégén nem korlátozzuk, azonban kérjük az autósokat, hogy az Attila út és az Attila köz kereszteződésének környezetében fokozottan ügyeljenek az Attila úton ideiglenesen szembe közlekedőkre, biztosítva a szembe haladó járműveknek az elsőbbséget.

A felújítás második hétvégéjén, október 24-étől, péntektől 27-éig, hétfő reggelig mindkét átkötőút útpályájának felújítását – marását és aszfaltozását – végezzük, ezért azokat teljes hosszában lezárjuk. Ahogy az ezt megelőző hétvégén is, az Attila út Sarló utca és Dózsa György tér közötti részét ideiglenesen kétirányúsítjuk, az Alagút utca felől érkező járművekkel a Dózsa György térnél található átkötőúton haladhatnak át a Krisztina körútra. A Krisztina körút a Déli pályaudvar felé az Attila útról az Alagút utcába balra, majd onnan a Krisztina téren jobbra kanyarodva lesz elérhető.

A korlátozások miatt kérjük az erre közlekedők türelmét és megértését.

Közlekedés a 18-as villamos vonalán október 17-én, 18-án és 19-én:

2014. október 17-én, 18-án és 19-én, azaz pénteken, szombaton és vasárnap a 18-as villamos rövidített útvonalon, a Savoya Park és Újbuda-Központ M között közlekedik, a megszokott, menetrendben feltüntetett indulási időpontokban. A villamos által nem érintett, Újbuda-Központ M és Széll Kálmán tér M közötti megállók pótlására villamospótló buszt indítunk 18-as jelzéssel.

A 18-as villamospótló busz az Újbuda-Központ M végállomástól a Széll Kálmán tér M felé az Újbuda-központ M–Fehérvári út–Móricz Zsigmond körtér–Bartók Béla út–Szent Gellért tér–Szent Gellért rakpart–Döbrentei tér–Attila út–Dózsa György tér–Krisztina körút–Széll Kálmán tér útvonalon közlekedik, az alábbi megállóhelyek érintésével:

• Újbuda-központ M végállomás, felszállóhely: a 33-as autóbusz megállóhelye,
• Móricz Zsigmond körtér M: a 18-as, a 41-es, a 47-es és a 48-as villamos megállóhelye,
• Gárdonyi tér: a 18-as, a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 48-as és a 49-es villamos megállóhelye,
• Szent Gellért tér M: a 18-as, a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 48-as és a 49-es villamos megállóhelye,
• Rudas Gyógyfürdő: a 86-os autóbusz megállóhelye,
• Döbrentei tér: a Döbrentei téren a Döbrentei utca torkolatát követően,
• Szarvas tér: az 5-ös és a 178-as autóbusz megállóhelye,
• Dózsa György tér: az 5-ös és a 178-as autóbusz megállóhelye,
• Krisztina tér: a 18-as villamos megállóhelye,
• Mikó utca: a 18-as villamos megállóhelye,
• Déli pályaudvar M: a 18-as villamos megállóhelye,
• Széll Kálmán tér M végállomás, leszállóhely: a 22-es, a 22A és a 222-es autóbusz leszállóhelye.

A 18-as villamospótló busz a Széll Kálmán tér M végállomástól Újbuda-Központ M felé a Széll Kálmán tér–Margit körút–Széll Kálmán tér–Krisztina körút–Döbrentei tér–Szent Gellért rakpart–Szent Gellért tér–Bartók Béla út–Móricz Zsigmond körtér–Fehérvári út–Újbuda-Központ útvonalon közlekedik, az alábbi megállóhelyek érintésével:

• Széll Kálmán tér M végállomás, felszállóhely: a 22-es, a 22A és a 222-es autóbusz leszállóhelye,
• Széll Kálmán tér M (Csaba utca): az 5-ös és a 39-es autóbusz megállóhelye,
• Déli pályaudvar M: a 18-as villamos megállóhelye,
• Mikó utca: a 18-as villamos megállóhelye,
• Krisztina tér: a 18-as villamos megállóhelye,
• Dózsa György tér: az 5-ös és a 178-as autóbusz megállóhelye,
• Döbrentei tér: az 5-ös, a 86-os és a 178-as autóbusz megállóhelye,
• Rudas Gyógyfürdő: a 86-os autóbusz megállóhelye,
• Szent Gellért tér M: a 18-as, a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 48-as és a 49-es villamos megállóhelye,
• Gárdonyi tér: a 18-as, a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 48-as és a 49-es villamos megállóhelye,
• Móricz Zsigmond körtér M: a 18-as, a 41-es, a 47-es és a 48-as villamos megállóhelye,
• Újbuda-központ M végállomás, leszállóhely: a 973-as autóbusz megállóhelye után néhány méterrel.

A Móricz Zsigmond körtér felé közlekedő 33-as autóbuszra október 17-én, 18-án és 19-én az Újbuda-Központ M megállóhelyen nem saját, hanem a 86-os busz Újbuda, Függetlenségi Park irányú megállójában lehet felszállni.

Díjszabási tudnivalók:

A pótlás miatti kényszerű átszállás a 18-as villamos és a villamospótló busz között nem minősül útmegszakításnak. Az átszállásnál az egyszeri utazásra szolgáló jegyek – a vonal- és gyűjtőjegyek, valamint az egyszeres átszállójegy – használatakor nem kell új jegyet használni, hanem a már kezelt jeggyel lehet továbbutazni. Az érvényesített vonal- és gyűjtőjegyeket átszállás után a jegy számkocka nélküli végén ismét kezelni kell (a gyűjtőjegyeket ehhez természetesen ki kell tépni a tömbből). Az átszállójegyet a kényszerű átszállás miatt nem kell még egyszer érvényesíteni, mivel az mindkét végén számkockával rendelkezik.