A Budavári Önkormányzat kezdeményezésére október 5-én és 6-án megnyitotta évtizedekig zárt kapuit a Táncsics börtön, amely a nyár végén került vissza a magyar állam tulajdonába. A két nap alatt közel ötezren látogattak el a nemzeti emlékhelyre.
Hatalmas érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit a Táncsics-börtön. A látogatók már vasárnap reggel a kapu előtt várakoztak, hétfőn pedig egészen a Hess András térig állt az érdeklődők sora. A becslések szerint a két nap alatt mintegy ötezren látogattak el e kiemelt történelmi helyszínre és a páratlan panorámát nyújtó Erdélyi bástyára.
A nyílt nap ünnepélyes eseménnyel vette kezdetét: 68 év után a Himnusz hangjaira, katonai tiszteletadás mellett felvonták a magyar zászlót az épület udvarán. Ezt követően a látogatóknak vezetett sétákat és idegenvezetést tartottak az épületben. Ismeretes, a Táncsics-börtön 1948-ban háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába került. Az ingatlan teljes magyar tulajdonba vételéről George W. Bush amerikai elnök 2006-os budapesti látogatásán elvi egyezség született, a nemzetközi szerződést 2007- ben egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. Eszerint az amerikai fél a Táncsics-börtönt két másik épülettel együtt visszaadja a magyar államnak, cserébe Magyarország átadja és felújítja az amerikai nagykövetség melletti két, Szabadság téri épületet. A cserébe adott ingatlanok felújítása 2010-ben kezdődött meg és a Táncsics börtön a nyáron került vissza a magyar államhoz. Az ingatlan hasznosításáról egyelőre nem született döntés, funkcióját a Nemzeti Hauszmann Tervben határozzák majd meg. - Amikor augusztusban levonták az amerikai zászlót, és az épület visszakerült a magyar állam tulajdonába, akkor fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy október 6- án, a vértanúkra emlékezve, megnyissuk az épületet, a nemzeti emlékhelyet, amely szorosan és hitelesen köthető 1848. március 15-hez és 1849-hez is - mondta dr. Nagy Gábor Tamás polgármester. 1849 első hónapjaiban számos hadbírósági tárgyalás és több kivégzés helyszíne is volt az épület udvara; az áldozatokra gyertyagyújtással is emlékeztek a nemzeti gyásznapon.
Képek forrás: Várnegyed újság, valamint Wighardt Mara olvasónk
(köszönjük)
Az épület története A történészek és a régészek feltételezése szerint ezen a helyen állott Buda első királyi székhelye és itt működött a XIII.-XIV. században a királyi pénzverő ház, azaz a Domus Regalis vagy Kammerhoff. A terület 1382-ig volt királyi tulajdonban, ekkor Nagy Lajos király az épületet a pálosoknak adományozta. 1416-ban Zsigmond király apósának, Cillei Hermannak a tulajdonába kerül, majd Cillei Ulrik halálával visszaszállt a Koronára, ezután az ingatlant Mátyás király adományozza Guthi Országh Mihály nádornak és fiainak. A korabeli térképek alapján az ingatlanon az 1530 és 1541 között építették meg a ma is álló Erdélyi bástyát, valószínűleg Domenico da Bologna olasz hadimérnök tervei szerint. Az 1686-os ostromban a középkori épületek elpusztultak, az építkezés az 1720-as években indult meg. Ekkor épülhetett az Erdélyi bástya mélyebb szintjén álló Szent József lőporraktár. A Táncsics Mihály utca mentén álló főépületet a Szent József laktanya céljára építették, valószínűleg az ott álló korábbi épületek felhasználásával. A kétemeletes épület az 1810 utáni években épülhetett, ezután lett börtön a lőporraktárban. A reformkorban és a szabadságharc után Stokháznak is nevezték, mert az úgynevezett státusfoglyok fogháza volt (lőportárban a kevésbé kiemelt foglyokat tartották fogva). Itt raboskodott 1837-től 1840-ig Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós báró (1839), majd két ízben, 1847-től 1848-ig és 1860-tól 1867-ig Táncsics Mihály. Czuczor Gergely (1849), Károlyi István gróf (1849), Jókai Mór (1862). Táncsics a főépület egyik földszinti, utcára néző szobájában volt elzárva. Jókait sajtóvétség miatt ítélték el, tőle tudjuk, hogy Táncsics cellája fölötti szobában ült. Az utcára nézett Kossuth első cellájának az ablaka is, de amikor levelet próbált kicsempészni, áttették a főépület egyik udvarra néző szobájába. 1849-ben a József-laktanya épületében folytatták le a hadbírósági eljárások egy részét és sokakat itt végeztek ki. A kiegyezést követően kormányzati irodának használták, a 30-as években a Pénzügyminisztérium hivatala működött benne. A II. világháború után háborús jóvátételként az Amerikai Egyesült Államok tulajdona lett.
Az épületben az amerikai nagykövetség dolgozói és tengerészgyalogosok laktak, az egykori cellákat apartmanokká nyitották össze. A lőportárban tornatermet és rendezvény-termet alakítottak ki. Az Erdélyi bástyán pedig street-ball pályát, valamint kerti sütőt építettek az amerikaiak.
