A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna bal partján fekvő Pest, valamint a jobb partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével. 1950. január 1-jén a Budapest környezetében lévő települések hozzácsatolásával létrejött az ún. Nagy-Budapest, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt.
Oldalunk Budapest egyesítése utáni években, 1875-1883 között épült Várkert Bazárral emlékszik meg Budapest egyesítéséről.
Története:
Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaként.
Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben.
1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.
A második világháború alatt súlyosan megrongálódott.
Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park (becenevén „Ifipark”, rövidítve: BIP), mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. 1980-ban egy Edda koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott.
Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A hozzá tartozó lakásokat folyamatosan kiürítették. A Várkert Bazár felújítására, hasznosítására számtalan terv készült. A teljes felújítás határideje 2014. márciusa. /wikipedia/
Ilyen volt egykor:
(forrás: fortepan)
És a felújítás pillanatai, kiegészítve a jelenleg folyó egyéb vári beruházásokkal:
(forrás: Cool2ra2ra)
Társ blog oldalak ajánlata:
Fotók a Budapest gyerekkorából:
(a cikk megjelenítéséhez kattintson a képekre)