Kívülről is megújult a szakorvosi rendelő Elkészült a Maros utcai szakorvosi rendelőintézet külső homlokzatának felújítása és részleges falszigetelése, a 25 millió forintos beruházás költségeit a Budavári Önkormányzat finanszírozta.



A ’90-es évek második felében, amikor a kerület átvette a Szent János Kórháztól a bezárásra ítélt rendelőt, rendkívül elszomorító állapotok uralkodtak az épületben. A 2000-es évek közepéig zajló fejlesztések során lényegében a lepusztultsággal összefüggő műszaki problémákat kellett orvosolni – például az akadálymentesítés érdekében liftet alakítottak ki –, ezt követően foghattak bele a „szépészeti” munkákba – idézte fel dr. Nagy Gábor Tamás polgármester.

Az épület energetikai hatékonyságának növelése érdekében két évvel ezelőtt korszerűsítették a fűtési rendszert és lecserélték a nyílászárókat is. Új kezelőhelyiségeket, például gyógytorna-szobát és fizikoterápiás helyiségeket is kialakítottak. A felújítás mellett az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a betegek magas színvonalú ellátásban részesüljenek, ezért korszerű berendezéseket, orvostechnikai eszközöket vásárolnak.

2008-ban helyezték üzembe a képdiagnosztizáló röntgen-egységet és tavaly a teljes röntgenberendezést kicserélték. Új műtőasztalt és szemészeti eszközöket is vásároltak. Az önkormányzat az elmúlt tíz évben összesen mintegy 100 millió forintot költött a rendelőintézet fejlesztésére – mondta a polgármester. A járóbeteg szakellátó mellett folyamatosan végezték a felújítási munkálatokat a háziorvosi rendelőkben is.

Tavaly készült el például a Markovits utcai gyermekorvosi rendelő felújítása, idén pedig az Attila úti rendelő nyílászáróit cserélték ki. Dr. Bodroghelyi László, az önkormányzat Egészségügyi Szolgálatának vezetője szerint a homlokzat felújításával sokkal szebb lett az épület, ahol nem csak dolgozni, hanem gyógyulni is jobb. A főigazgató megköszönte a kivitelezőknek igényes munkájukat, az itt dolgozóknak és a pácienseknek pedig a türelmüket, a nyár második felében lezajló homlokzat-felújítás ugyanis kisebb kényelmetlenségekkel járt együtt.

A családias hangulatú ünnepség után a szakrendelő dolgozói ingyenes vérnyomás- és vércukor- mérést tartottak a rendelő előterében. Az önkormányzat vezetése jó példával járt elől és részt vettek a szűréseken.

A vidám délután keretében avatta fel dr. Nagy Gábor Tamás polgármester a Lisznyai utcai Általános Iskola új számítástechnikai oktatótermét. A polgármester a gyerekek „nagy kalandjának” nevezte a tanévkezdést, amely minden alkalommal új izgalmakat is jelent. A Budavári Önkormányzat igyekszik minden segítséget megadni a kerületi iskoláknak a korszerű oktatáshoz. Ennek egyik példája a Lisznyai iskola új számítástechnikai terme, amelyet az energiakorszerűsítés miatt megüresedett egykori kazánházban rendeztek be. A felújított helységben egy osztálynyi gyerek kap lehetőséget arra, hogy méltó körülmények között eligazodhasson a kibertérben – zárta rövid avatóbeszédét dr. Nagy Gábor Tamás, majd Mózessy Egon intézményvezető és a gyerekek társaságában megtekintette az iskola új tantermét. 

Bár nem kerületi hír, mégis számos hasonló "ráncajtós" autóbusz közlekedett kerületünkben a 80-as és 90-es években pl. a 86-os  vagy a 60-as buszok vonalán. 

A mai napon utoljára közlekedik az Ikarus 280-as „harmonikaajtós”, BPO 479-es rendszámú autóbusz a 7E járaton, összesen 10.351 állományban töltött nap után.

A busz menetrendje:
• Újpalota, Nyírpalota út–Blaha Lujza tér M: 11:04, 12:43, 13:49, 14:47, 15:47, 16:47, 17:49

• Blaha Lujza tér M –Újpalota, Nyírpalota út: 11:30, 13:10, 14:15, 15:12, 16:12, 17:12, 18:18

Akik megörökítenék az immár 28 éves autóbuszt, lehetőségük lesz fotókat készíteni a búcsúzó járműről, ami – a 205-ös pályaszámú szintén, harmonikaajtós trolibusszal együtt – 2014. október 4-én 11 órakor a Városligetben (Dvorzsák sétány–Olof Palme sétány–Zichy Mihály út csomópontján) várja rajongóit. 

Részletek:
http://www.bkv.hu/hu/ranctalanitas_a_bkvnal

Október 12-én, vasárnap önkormányzati választás lesz Magyarországon. Az állampolgárok ezen a napon választhatják meg a helyi képviselő-testület tagjait, a polgármestert és a főpolgármestert. Szavazni 6.00 órától 19.00 óráig lehet.

Bemutatkoznak a kerületi polgármesterjelöltek és részletes listát találnak a képviselőjelöltekről a Helyi Választási Iroda tájékoztatása alapján.  

Kérjük, kattintson a képre:

A Budavári Pálinka- és Kolbászfesztivál idején a várható jelentős számú szórakozni vágyó gyorsabb és komfortosabb utazása érdekében az alábbiak szerint módosul a menetrend:

Október 3-án, pénteken a 16-os és a 16A busz sűrűbben közlekedik:
13:30 és 20:00 között 5-6 helyett 5 percenként, 
20:00 és 21:30 között 7-8 helyett 6 percenként,
21:30-tól az utolsó járatindulásig 10 helyett 7-8 percenként;

Októbert 4-én, szombaton a 16-os, a 16A és a 116-os busz sűrűbben közlekedik:
12:00 és 20:00 között 6 helyett 5 percenként (közös követésük 2-3 perc),
20:00 és 21:30 között 7-8 helyett 6 percenként,
21:30-tól az utolsó járatindulásig 10 helyett 7-8 percenként;

Október 5-én, vasárnap a 16-os és a 16A busz sűrűbben közlekedik:
12:00 és 20:00 között 6 helyett 5 percenként,
20:00 és 21:30 között 7-8 helyett 6 percenként,
21:30-tól 22:30-ig 10 helyett 7-10 percenként,
22:30-tól az utolsó járatindulásig 10 percenként.

Az elmúlt években végre elkészültek a legégetőbb helyreállítási munkálatok a Várnegyedben. Az első Orbán-kormány felújította a Sándor-palotát, a második pedig a Várkert Bazárt, de a Dísz tér 17. sem éktelenkedik már a Vár közepén. A közeljövőben megkezdődhet a királyi palota és a Polgárváros megújítása is, az erről szóló terveket a Nemzeti Hauszmann Terv tartalmazza majd. Az elképzelésekről a Várnegyed újság szerkesztői beszélgettek L. Simon Lászlóval, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárával, miniszterhelyettessel, akitől azt is megkérdezték: elveszik-e a vári lakásokat.

- Nyáron jelent meg a kormányhatározat a budai Várnegyed megújításáról szóló Nemzeti Hauszmann Terv előkészítéséről. Mit tartalmaz a terv és holt tart?

A program célja a budai Várnegyed védelme, megőrzése, méltó bemutatása, amihez a Palotanegyed és a Polgárváros átfogó rekonstrukciója szükséges. Már az elnevezéssel is jelezni akartuk, hogy a budai Vár és a Palota jövője nemzeti ügy, a nemzetről való gondolkodásunkat is szimbolizálja. Mindannyiunknak rendkívül fontos történelmi helyszínről és mindeközben élő városrészről van szó. Hauszmann Alajos nevével pedig egyértelművé tettük, hogy a Palotának ahhoz az építészeti koncepciójához és szellemiségéhez akarunk visszatérni, amely a II. világháború előtt létezett. Vissza kell fordítani azt módszeres és tudatos rombolást, történelemhamisítást, amely az ’50-es, ’60-as, sőt még a ’70-es években is zajlott a budai Várban. Autentikus forrásnak a Hauszmann-féle tervek tekinthetők. Jelenleg a Nemzeti Hauszmann Terv előkészítése zajlik. A Várban „otthonosan mozgó” építészeti és műemlékvédelmi szakemberek, történészek, művészettörténészek és a kerület vezetésének a bevonásával egy olyan szakmai grémiumot állítunk fel, amely szellemi értelemben segíti azt a rehabilitációs munkát, amelynek a következő egy évtizedben meg kell valósulnia. 

- A kormányhatározatban nem pusztán a Királyi Palota, hanem a Polgárváros is nevesítetten szerepel. Milyen elképzeléseik vannak a területtel kapcsolatban?

Fontosnak tartjuk, hogy a Hauszmann Tervben megjelenjen a Polgárváros is, hiszen a budai Vár azzal együtt alkot szerves egységet, még akkor is, ha vannak építészetileg, történetileg és a használatot tekintve is jól elkülönülő részei. Nem tehetünk úgy, mintha az állami reprezentáció számára csak a Palota létezne, a Polgárváros pedig nem. Hiszen olyan fontos kulturális és szimbolikus létesítmények vannak itt, mint a Magyar Nemzeti Levéltár gyönyörű épülete vagy a Hadtörténeti Intézet. A fejlesztési koncepció összeállításakor erre is tekintettel kell lenni, mint ahogy arra is, hogy a Polgárváros lakott városrész.

- Einstandolják a vári lakásokat, ellehetetlenítik a váriakat, a kormány szemet vetett a vári lakásokra. Éppen a Nemzeti Hauszmann Terv kapcsán egyre többször lehet találkozni ilyen és ehhez hasonló hírekkel, megjegyzésekkel. Kommentálná?

Mérhetetlenül felelőtlenek, akik ezt terjesztik, akik ismét ezzel riogatják a választókat. Tavasszal, a Várkert Bazár kapcsán is ugyanezt próbálták elhitetni az emberekkel. Akkor sem volt semmi alapja és most sincs. Egyes ellenzéki politikusok rövid távú politikai, választási céljaik érdekében kihasználják a Várban élőket. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy az egész ostoba, rosszindulatú és kártékony kampányfogás. A kormánynak, amely a Várkert Bazár felújításával is hitet tett a kerület lakói mellett, a Budai Várat nemzeti emlékhelynek tekinti. Nem áll szándékunkban, hogy a vári lakókat akár magántulajdonukban, akár bérleményükben megsértsük.

- A Miniszterelnökség Várba történő költözésével kapcsolatban hallani olyan félelmekről is, hogy a Várban hatalmas lesz a gépkocsiforgalom, és a diplomáciai látogatások miatt szinte folyamatosak lesznek a lezárások. Erre számítsanak az itt élők?

Nagyon sok terv készült az elmúlt években, mit és hogyan lehetne a Várba költöztetni, melyik épület kaphatna a jelenlegitől eltérő funkciót. A soksok elképzelés közül csupán egyetlen dolog dőlt el, ez pedig hosszú távon a Palotarész állami reprezentációban való hasznosítása. Így a Karmelita kolostor felújítása után a miniszterelnök a szűkebb apparátusával ide költözik. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, nem célunk a forgalom növelése. Sőt, éppen hogy csökkenteni akarjuk. A Várkert Bazár alatt megépült egy 300 férőhelyes mélygarázs, a Vár nyugati oldalán pedig épül a másik, szintén 300 férőhelyes garázs. Ezek kényelmesen kiszolgálják majd a Miniszterelnökség apparátusát, illetve innen liftekkel, pár perces sétával megközelíthető mind a Sándor-palota, mind a Karmelita kolostor. A kormány, akárcsak az önkormányzat, abban érdekelt, hogy a Vár a gyalogos turisták bázisa legyen, hogy csökkenjen a gépjármű- és a turistabusz-forgalom. Ugyanakkor mi is azt szeretnénk, hogy a Vár élő turisztikai negyed legyen.

- Vigalmi negyed fesztiválokkal?

A fesztiválok nagy részét a budai Várból le kell hozni a Várkert Bazárhoz. Ezért is készült el például a multifunkciós rendezvényterem. Nyilvánvaló, hogy ezeket a rendezvényeket nem lehet teljesen megszüntetni, hiszen igény van rájuk, és bevételt jelentenek a vállalkozói szférának, a turizmusnak. Ugyanakkor olyan kompromisszumos megoldásokat kell találni, hogy a programok ne zavarják az itt élők komfortérzetét. Ha lehet, én még a forgalmat is erősen korlátoznám a Várkert Bazár előtt, hiszen ott létrejött egy szép, új korzó.



- Mit gondol, milyen lesz a Vár 2025-ben?

Reményeim szerint megtörténik a palota építészeti rekonstrukciója, és a Palotanegyed végre maga mögött hagyja a szocreál hangulatot. Ez magában rejti azt a reményemet is, hogy végre sikerül egy korszerű nemzeti könyvtárépületet létrehozni, akár metrókapcsolattal rendelkező külvárosi részen, ahol a Széchényi Könyvtár végre megfelelő elhelyezést nyer. Szeretnénk elérni, hogy a Palota állami reprezentációs feladatai egyben a turisták számára is látványos programelemek legyenek. Jó példa erre az őrségváltás a Sándor-palotánál vagy a Parlamentben. Abban is bízom, hogy a Várat övező zöldterületek kertészeti újragondolása is megvalósul. A következő évek egyik legégetőbb feladata a tömegközlekedés korszerűsítése lesz. Tarthatatlan, hogy miközben a vári utak, a Szentháromság tér, a Dísz tér csodálatos burkolatot kaptak, és hogy a kényelmes és biztonságos gyalogosközlekedés érdekében végre egy szintbe került a járda és az úttest, aközben az új burkolat máris tocsog az olajban, ami az elavult buszokból folyik. Elszorul a szívem, ha látom, hogyan teszik tönkre a buszok a frissen lerakott bazaltköveket. Teljes mértékben egyetértek Nagy Gábor Tamás polgármester úrral abban, hogy a budai Várban kicsi, gyors elektromos buszok járjanak. Át kell gondolni a vári barlangrendszer kérdését is. Óriási adottság, unikális érték, amit meg kell nyitni a látogatók előtt. Szeretném, ha a következő években megoldódna az áramelosztó Nándor utcai épületének a sorsa is, amely egyáltalán nem illik a Magyar Nemzeti Levéltár és a Városháza patinás épületei közé. Mindezekből látszik, rengeteg feladatot kell még elvégezni, hogy a budai Vár visszakapja régi fényét. De talán a legfontosabb, hogy a Várnak élnie kell. Ehhez pedig itt élő emberek, családok kellenek, akik lelki értelemben, érzelmileg úgy kötődnek hozzá, hogy ez az ő lakóhelyük. Éppen ezért gondozzák, szeretik és büszkén megmutatják az ide látogatóknak: ilyen gyönyörű környezetben élünk. Ez a mi hazánk, amely évszázados nemzeti hagyományokkal büszkélkedik, ezek pedig a történelmünkkel együtt itt élnek velünk, a Várnegyed falai között.