Gyermeknap a Várkert Bazárban

 2015.05.27. 13:06

2015. május 31-én a gyerekeké lesz a Várkert Bazár. Gyermeknapi programokkal várnak kicsit és nagyot a szervezők a Csók-kiállításra és a Neoreneszánsz kertbe.

Bábelőadáson, interaktív foglalkozásokon, mozgásos közös játékokon és családi tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők május utolsó vasárnapján.

 

varkert_gyn.png


A "CSÓKolom bejöhetek?" programsorozat a gyereknapi élményszerzés örömén túl arra is törekszik, hogy a gyerekek játékosan ismerhessék meg Csók István képein keresztül, a klasszikus festészet alapjait és világát. Teljen az idei gyereknap a képzőművészet és a kreativitás jegyében!

 

PROGRAMOK

Neoreneszánsz kert:


KaviCsók, avagy álruhás kavicsok készítése Csók István derűs színeiből.
Ajánljuk gyerekeknek és szüleiknek, valamint vállalkozó kedvű nagyszülőknek.
(10:00-18:00 óráig)


Kiderül a végén?
Derűs nyomozás a Várkertben
Interaktív, mozgásos foglalkozás kicsiknek és nagyoknak.
(11:00-12:00; 15:00-16:00; 17:00-18:00 órakor )

Nyáry-Báb 
A szegény ember és a róka - interaktív bábelőadás
(14:00; 16:00 órakor)

 


Északi Palota:



Családi tárlatvezetés a Csók István kiállításon.
(10:00-11:00; 14:00-15:00; 16:00-17:00; 17:00-18:00 órakor)

A tárlatvezetésre a tarlatvezetes@varkertbazar.hu e-mail címen kell előzetesen regisztrálni, a részvétel ingyenes. A tárlatvezetésen való részvételhez a kiállításra családi belépőjegyet szükséges váltani, mely 50% kedvezménnyel vásárolható meg. A kedvezményes családi jegy ára: 2.000,-Ft (18 év alatti személyeket (1-4 fő) és az őket kísérő, maximum 2 fő közeli hozzátartozó esetén váltható.)

Címkék: kiállítás Várkert Bazár Gyermeknap Csók István

A falak hallgatnak, de ha a Mátyás-templom kövei beszélni tudnának, akkor elmondanák, hogy a Budapesti Történeti Múzeumban minden idõk legjelentõsebb kiállítása látható a templomról és történetérõl. A budavári Nagyboldogasszonytemplom évszázadai címû tárlat rendezõi számos intézmény, valamint a budai Nagyboldogasszony fõplébánia összefogásával térben és idõben részletesen, a toronysapkától az altemplomig tekintenek végig a Szentháromság téren álló szakrális épület történetén. 



matyast.jpgNádler Róbert: A Mátyás-templom látképe északkelet felõl, 1899

 

Ahány történelmi kor, ahány uralkodó, annyi átépítés hagyott nyomot az épületen. A történet eleje a 13. századig nyúlik vissza, amikor IV. Béla a Nyulak szigetén (a Margitszigeten) élõ apácáknak adományozta a Budán épülõ Szûz Mária templom kegyuraságát. A folyamatos átalakítások, háborús rombolások és újjáépítések után a 21. században a Magyar Állam a Mátyás-templomot több ütemben teljesen felújította. Az elkészült épület tiszteletére nyílt meg e különleges kiállítás.

Részletes ismertetés helyett néhány érdekességet, ritkán látott kiállított tárgyat ajánlunk az érdeklõdõk figyelmébe. A budai Nagyboldogasszony plébániát a törökök dzsámivá alakították, majd ferencesek, s késõbb a jezsuiták temploma lett. A tárlaton metszetek és alaprajzok, faragott kövek, kapuívek, a rekonstrukció során elõkerült márvány szobordarabok illusztrálják a különbözõ korok lenyomatait. A kiállításon néhány értékes okmányt, többek között a raguzai domonkosok által 1770 decemberében kiállított, Szent Jobbot hitelesítõ oklevelet is bemutatnak. Ugyancsak látható a plébánia 1843 és 1897 között vezetett, kéziratos krónikája.

A kiállított tárgyak – köztük a kovácsoltvas ablakrács, az egyházi kegytárgyak, bútorok, kották, vagy a plébánián használt ostyasütõ – nemcsak a rajzos és szöveges tablókat oldják, hanem egyedi történetükkel segítik a személyes kapcsolat megteremtését a látogatók és Buda történelmi temploma között. Kevesen hinnék, hogy 1867-ben, Ferenc József megkoronázásakor a templom még közel sem volt az a csipkézett, neogótikus stílusú épület, amilyennek a kései utódok megismerték; puritán volt és két épületnek is nekitámaszkodott.




matyast02_1.jpgI. Ferenc koronázási esküje a budai kapucinusok elõtt, háttérben a Mátyás-templom épületegyüttese, részlet, 1792


Számos rajz és festmény készült a ceremóniáról, köztük több olyan is, amelyen a jeles alkalomra feldíszített templombelsõ is hangsúlyt kap. A kiállítás egyik különleges darabja az a dalmatika (miseruha), amelyet a koronázáson közremûködõ püspök viselt. Schickedanz Albert 1890-’92 között keletkezett olajképe más szempontból érdekes, hiszen az akkoriban még mindig egyszerû külsejû templom elõtt, közvetlenül a Szentháromság szobor mellett, utcai árusok foglalják el a teret. Ha nem ismernénk a helyszínt, arra tippelnénk, hogy egy olasz kisvárosban játszódik a jelenet.

A tárlat a teljesség igényével mutatja be a Schulek Frigyes-féle átalakítás elõzményeit, nagyszabású terveit és a megvalósítás körülményeit. Schulek alapos feltárást végzett, hogy megkímélje a középkori falmaradványokat. Eredeti tervei kéttornyú templomot tartalmaznak, végül az engedélyezõ és finanszírozó minisztérium csak egyet hagyott jóvá. A látványos tervek alapján a látogató könnyen követheti a különbözõ fázisokat, sõt azt is, hogy az építész hogyan szervezte meg a munkák logisztikai lebonyolítását. A kiállítás rendezõi nem feledkeztek meg az elmúlt évtized rekonstrukciós munkáinak bemutatásáról sem. A múzeum barokk csarnokában a Mátyás-templommal kapcsolatos kõ-, festõ-, üveg, kerámia- és textilrestaurálás, valamint a diagnosztika módszereivel ismerkedhetünk meg és itt látható az épület helyreállított makettje is.
A kiállítás október 18-ig látható a Budapesti Történeti Múzeumban. (Várnegyed)

Címkék: kiállítás Mátyás templom

Csaknem másfél hónappal tovább, május 17-ig látható a Rippl-Rónai és Maillol – Egy művészbarátság története című tárlat a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítást, amely eredetileg április 6-án zárt volna, eddig csaknem negyven ezren látták.  

szepmuveszeti.jpg

A kiállítás a két nagy hatású művész barátságát állítja középpontba, megidézve az 1890-es évek Párizsát, a modern művészet születésének időszakát is. A mintegy kétszáz művet bemutató tárlaton Rippl-Rónai József és Aristide Maillol művein kívül a Nabik köréhez tartozó festő barátok (Pierre Bonnard, James Pitcairn-Knowles, Édouard Vuillard) művészete és a párizsi környezet is felvillan néhány művön keresztül. 

A tárlaton látható Rippl-Rónai egyik fő műve, az 1899-ben Maillolról festett portréja. A párizsi Musée d’Orsay gyűjteményéből érkező alkotást utoljára csaknem nyolcvan éve, 1936-ban láthatta a budapesti közönség. Aristide Maillol festményei, grafikái, szőnyege és kisméretű szobrai – összesen mintegy harmincöt mű – a párizsi Fondation Dina Vierny–Musée Maillol támogatásának köszönhetően látható a tárlaton. A kiállításon Maillol és más Nabi művészeknek a Szépművészeti Múzeumban őrzött rajzai, grafikái is láthatók.

Címkék: kiállítás Magyar Nemzeti Galéria

Az értelemre és az érzelmekre egyaránt ható első világháborús kiállítás nyílik május végén a Várkert Bazárban.

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója azt mondta: "Az első világháború mindannyiunknak mond valamit, hiszen a kort, amelyben élünk a világégés alakította, és az általa vérrel-verejtékkel létrejött szociális, gazdasági, kulturális és a technológiai környezet formálja napjainkat is."

Félszáz múzeummal, levéltárral és sok magángyűjtemény tulajdonosával együttműködve válogatták össze a kiállítási tárgyakat, melyek hangeffektekkel együtt teszik személyessé, átélhetővé a csaknem 700 négyzetméternyi tárlatot. A kiállítást interaktív tartalmakkal, infografikákkal körülvett tárgyak alkotják majd, - jegyezte meg a szakember.

A szakmai munkát összefogó történész példaként említette, hogy a hadianyagnak leszerelt harangok elszállításának installációja minden leírásnál többet mond arról, hogy a hátországnak milyen szerepe volt a háborúban.

Jól mutatja a háború okozta tragikus  veszteségeket a frontkatona helyét fehér kartonpapírral helyettesítő családi fotó, vagy az a parasztház előtt készült kép, amelyen egyenruhába öltözött orosz tiszt áll a családfő helyén.

A 19. és a 20. század háborúfelfogása közötti különbséget pedig jól illusztrálja a boldog békeidőkben készült, egyedi, díszes sisak és a mellé helyezett, egyetlen méretben, tömegtermékként készült, szinte le sem sorjázott acélsisak - mondta Békés Márton.

A háború hátországi hatásainak bemutatására nagy hangsúlyt fektető, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából készülő kiállításon olyan, eddig ritkán tárgyalt témák is szóba kerülnek, mint az állatok hadi felhasználása, legyen szó a lovak "sorozásáról", vagy a gáztámadás előrejelzésére használt kanárikról.

A kurátor hozzátette: az első világháború paradox voltára hívják majd fel a figyelmet annak bemutatásán keresztül is, hogy itt egyszerre használták tömegesen a legmodernebb harceszközöket, miközben olyan középkori tárgyakat is a gyilkolás szolgálatába állítottak, mint a bokszer vagy a csatabunkó.

Utóbbiból egyet egy magángyűjtő adott kölcsön a tárlathoz; az ütés erejét adni hivatott kézigránát és a nyelet adó fahusángon éktelenkedő rozsdabarna folt azt mutatja, hogy ezt az eszközt közelharcban használták.

A történéseket a háború előzményeitől 1917-ig feldolgozó kiállítás egy háromrészes tárlatsorozat nyitódarabja, amely mellé  kerül majd a folytatás - mondta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

Címkék: kiállítás Várkert Bazár

Csók István emlékkiállítás nyílik a Várkert Bazárban 2015. február 13-án. A Csók150 emlékév kiemelkedő eseményének ígérkező tárlatot február 14-től látogathatja a nagyközönség. A kiállítás rögtön kedvezményes akcióval indul.

csok_i.jpg

 

Sajtótájékoztatóval és Csók István sírjának koszorúzásával indult 2015. február 2-án a Csók150programsorozat, amely során egész évben a 150 évvel ezelőtt született festőművészre emlékezünk. Az emlékév kiemelkedő programja a Várkert Bazárt működtető Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló Csók István életmű kiállítás.

A „CSÓK – a derűs élet festője” címet viselő tárlat a művész születésnapján, 2015. február 13-án nyílik a Várkert Bazár Testőrpalotájában. A kiállítás február 14-től július 5-ig várja a látogatókat. A kiállítás első napján, február 14-én a „Szabad a Csók!” akció keretében a párban érkező látogatók (szülő, nagyszülő, rokon, társ, barát) egy jegy megváltásával tekinthetik meg a Csók-tárlatot.

A jegy ára egy főre: 2.000 Forint. További információ a Csók150 emlékév facebook oldalán. Facebook/Csók150. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével 10.00-18.00 óráig a Várkert Bazár Testőrpalotájában.

Címkék: kiállítás Várkert Bazár Csók István

Programajánló

 2014.11.10. 18:57

Program01_1.jpg

Címkék: kiállítás 12 óra Szlávics László