A kulturális örökség napjain tematikus sétára hívta a Budavári Önkormányzat a kerület épített öröksége iránt érdeklődőket. Janotti Judit műemléki felügyelő vezetésével a résztvevők az önkormányzat beruházásában megújult vári műemléképületek történetével ismerkedhettek meg.

Az evangélikus templomtól induló séta elején Janotti Judit a Budai Vár történetével ismertette meg az érdeklődőket. Megtudtuk, hogy IV. Béla a tatárjárás után kezdte meg e terület betelepítését. Zsigmond király uralkodása alatt a Vár déli részén a Budai Nagyboldogasszony templom környezetében a németek, az északin, a Mária Magdolna templomnál a magyarok laktak. Már akkor is kiváltság volt a Várban élni, nem véletlen, hogy csak a tehetősebbek tudtak itt házat venni.


Eleinte egyemeletes házak épültek, egy telekre sokszor két ház jutott. Így volt ez a Bécsi kapu tér 5.,6. és 7. esetében is. Az épületeket 1686 után összevonták, a telkeken barokk palotákat alakítottak ki. Az épületek felújítása jelenleg is zajlik: a tetőcsere és a külső homlokzat renoválása után a belső homlokzatokat és a nyílászárókat, valamint a függőfolyosót újítják fel. Az érdeklődők belülről is megnézhették az épületeket, mint ahogyan a Bécsi kapu tér 8. számú ház udvarát is. Ennek érdekessége többek között az a védett szőlőtőke, amely a mai napig terem.


A Bécsi kapu térről a séta a Táncsics Mihály utcába vezetett. Az egykor Zsidó utcának is nevezett területen a 26-os számú épületben eredetileg zsidó imaház, a 23-ban pedig középkori zsinagóga működött. A 16-os számú ház értékes barokk homlokzata már korábban megújult, az udvari részt most újították fel. A közelmúltban került vissza a magyar állam tulajdonába a Táncsics utca 9., a klasszicista laktanya és barokk udvaros lőportár helyén volt az első királyi székhely és pénzverde. Az épület igazi nemzeti emlékhely, hiszen itt raboskodott Táncsics Mihály és Kossuth Lajos is.


A Vár egyik legértékesebb épülete a Vörös Sün ház, amelyben 1785-ig működött a vár egyetlen fogadója, a „Vörös sünhöz”. A középkori lakóház Hess András téri oldalán az emeleti részen bálokat, színházi előadásokat is tartottak. Az épület felújítása jelenleg is tart, a Táncsics utcai frontja kváderezett vakolatot kapott, azaz a vakolt falon festéssel imitálják a kváderköveket. A séta résztvevői maguk is kipróbálhatták a kváderfestést Payer Károly restaurátor felügyelete mellett.

A Dísz tér egyik ékessége a 12. számú ház, ahol tardosi mészkő függőfolyosók találhatók. A séta során szóba került a 3. számú épület, erről kiderült, hogy az önkormányzat már döntött a felújításáról, míg a 4. és 5. számú épületet a hírek szerint a tulajdonos zenepalotává alakítja.

A kulturális örökség napjai alkalmából a polgármesteri hivatal Kapisztrán téri épülete is megnyílt az érdeklődők előtt. A hivatal új főépítésze, Csány Éva által vezetett bejáráson a látogatók sok érdekességet megtudhattak az épület történetéről, valamint a belső tereket díszítő képek, szobrok, domborművek eredetéről. 

Az önkormányzat az elmúlt hónapok során is folytatta a saját tulajdonban lévő műemlék lakóépületeinek felújítását. A nyár elején megkezdett munkákat néhol már a kitűzött határidő előtt elvégezték, de a tervek szerint szeptember végéig a legtöbb házban befejeződnek a helyreállítások.

Több mint húsz önkormányzati tulajdonú műemlék lakóépületben végeztek az elmúlt hónapok során jelentősebb felújítási, illetve karbantartási munkákat. Ezek közül a legnagyobb szabású, összesen bruttó 134 millió forint költségvetésű beruházás a Bécsi kapu téri, ahol az 5., 6. és 7. számú, egymással szomszédos épületek tetőzetét építik újra, illetve az 5-ös és 6-os számú házak közt egykor meglévő, ám egy korábbi rekonstrukció során elbontott tetőszakasz- határt állítják vissza tűzbiztonsági okok miatt. Az előbbi két épület esetében utcai homlokzat-felújítás is történik, valamint az 5-ös számú háznál az udvari homlokzat is megújul.

A Bécsi kapu téri épületekhez hasonlóan a Hess András tér 3. szám alatti Vörös Sün-ház külső és belső homlokzatainak helyreállítása – amire összesen 65 millió forintot költ az önkormányzat – is közel áll a befejezéshez. Az épület Hess András téri homlokzata, akárcsak maga a tér, mostanra megszépült, így a kapu feletti, emblematikus Vörös Sün-dombormű is eredeti szépségében látható.

A megújult épületrész előtti területet már bérbe is vette egy vendéglátóhely, amely hangulatos teraszt alakított ki az ízlésesen rendbe tett téren. Még láthatóak az állványok a műemléképület Fortuna utcai és Táncsics Mihály utcai frontján. Ez utóbbi oldalon – ahol a homlokzat sokat változott a korábbi átalakítások során – a műemlékvédelmi szakhatóság kérésére falkutatást kellett végezni, hogy rekonstruálni tudják az eredetivel azonos falstruktúrát.

Jelentős – 20, illetve 30 milliós keretösszegből megvalósuló – felújítás ér hamarosan véget az Úri utcát és a Tóth Árpád sétányt összekötő Móra Ferenc utca 2/a és 2/b számú épületeknél, ahol a külső homlokzat újul meg. Emellett több más budavári műemléképületben (Dísz tér 13., Fortuna utca 8., 19., Országház utca 4., 5., 7., 18., 24., Úri utca 16., 17., 22., 29.) is zajlanak a karbantartási munkák: a legtöbb helyen már befejeződtek, illetve szeptember végéig elkészülnek a homlokzatot, és/vagy a tetőzetet érintő javítások.

A Várkert Bazár környékének rendbe tételéhez kapcsolódóan az önkormányzat már tavasszal felújította a Tabánban a Szarvasházként ismert, Szarvas tér 1. szám alatti műemlékház Váralja utca felőli homlokzatát, míg az Attila út felé néző homlokzat helyreállítására most ősszel kerül sor. A ház téglaborítású támfalának javítását a kerület, míg a terasz hasonló kialakítású megtámasztó falának renoválását a főváros végeztette el tulajdonosként.