A Budavári Önkormányzat, a Magyar Nemzeti Bank és a Széchenyi Hitelszövetség együttműködésével lakossági fórumot tartanak 2015. március 18-án, szerdán 17.00 -19.00 óra között a Városházán. 

A jelenlegi sokféle jogszabályi változás kapcsán több családnak vannak, lehetnek gondjaik, kérdéseik a devizahitelekkel (lakás, autó, személyi kölcsön) kapcsolatban. 
A szerződések megkötésekor mindenki jó üzletnek tartotta a devizában történő hitelszerződés megkötését. Ekkor úgy tűnt, hogy a feltételek igen kedvezőek és lehetőséget adott a családoknak, hogy többféle célt időben gyorsabban megvalósítsanak ennek segítségével, melyet még a reklámok is erősítettek.

Arra azonban ahová a mai napig elérkeztünk, szinte senki nem számított.

Még mindig többszázezer családot érint a devizahitelezéssel kapcsolatos probléma. Több esetben emberi kapcsolatok mennek/mentek tönkre, vagy éppen a sok stressz miatt az egészségük látta ennek kárát. 
A jelenlegi jogszabályi változásokról a média tényeket közöl, mi megpróbálunk emberközpontú ismereteket adni.
Annak a lehetőségét biztosítjuk az Önök számára, hogy ismerjék meg jogaikat, kötelezettségüket, mozgásterüket a mai törvényi szabályozással kapcsolatban. Megoldási módszereket, lehetőségeket mutatunk be, nem okokat, okozatokat, áldozatokat, bűnösöket!

Közeleg a banki elszámolási határidő, amely minden devizakölcsönre vonatkozik (2015.03.01-04.30)!

Az Önkormányzat és az MNB támogatásával a Széchenyi Hitelszövetség ezúton tisztelettel meghívja Önt és kedves hozzátartozóit az alábbi időpontban megtartott ankétra.

„A devizahitelek és ÖN" egy olyan fórum, ahol lehetőséget kap, hogy kérdéseire iránymutatást kapjon!

Időpont: 2015. március 18. szerda

Helyszín: Budavári Önkormányzat Városháza (I. Kapisztrán tér 1.)

PROGRAM:
17:00 - 17:45 A devizahitelekkel kapcsolatos törvényi háttér ismertetése (megszűnt kölcsönök, problémamentes fizetés, késedelem, felmondás, végrehajtás, követelésengedményezés, peres eljárás) 

17.45- Egyéni kérdések feltevése-válasza, őszintén, nyíltan!

Kérjük, jöjjenek, tájékozódjanak és kérdezzenek!
Minden érdeklődőt tisztelettel várnak a szervezők!

Több mint hatvan évnyi csend után újra megszólalhat a harang a Gellért-hegyi pálos sziklakolostorban. A harangot a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomban Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg vasárnap. A 60 kilogramm súlyú bronzharangot a szükséges szerelési munkák elvégzése után a sziklakolostor tornyában helyezik majd el.

Erdő Péter szentbeszédében kiemelte, hogy a harangoknak az idők folyamán számos funkciója alakult ki a halottkíséréstől a hadba vonulásra hívásig, a tűzjelzésen és a hálaadáson keresztül a nyugovóra térés vagy épp az Országgyűlés kezdetének jelzéséig. Az egyházi hagyomány szerint azonban a harangok elsődlegesen az apostolok és a hithirdetők jelképei - mondta a bíboros.

A jézusi örömhír hirdetői voltak az apostolok, ezt hirdeti maga az egyház, és ennek az örömhírnek a meghallgatására hív a harang. Ez a harangok legfőbb hivatása - hangsúlyozta Erdő Péter. A pálos rend sziklakolostorának tornyában lévő eredeti harangok a szerzetesek 1951-es elhurcolása után tűntek el. A most öntetett harang Farkas Titusz öntőmester műhelyében készült Miklián László (írói nevén Tárnoki András) Táncsics Mihály-díjas újságíró adományából. A harangon a közösség címere mellett a következő felirat olvasható: "A budapesti pálos kolostor egykori harangjai emlékére öntette a Magyar Pálos Rend a Megszentelt Élet Évében, 2015-ben." 

A pálos rendet Boldog Özséb alapította a XIII. század közepén, a rend 1308-ban kapta meg a pápai jóváhagyást. A XV. századra már több száz pálos élt Magyarországon, szerte a világon pedig körülbelül 300 kolostoruk volt, amelyekben átlagosan 12-20 szerzetes élt. 1786-ban II. József más szerzetesrendekkel együtt feloszlatta a pálos rendet a Habsburg Birodalom területén, így csak a lengyelországi Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.

Az ezt követő időszakban a rend több kolostort is alapított Magyarországon. 1950-ben a kommunista államhatalom feloszlatta a rendet. 1951 húsvét hétfőjén az ÁVH betört a sziklatemplomba és elhurcolta a szerzeteseket, de ugyanez történt a többi pálos kolostorban is. A rend Magyarországon a rendszerváltás után, 1989-től szerveződött újjá. Jelenleg négy kolostoruk van: Budapesten a Gellért-hegyi sziklatemplom, Pécsett a rend magyarországi központja, valamint a márianosztrai és a Petőfiszállás-pálosszentkúti kolostor.

A Budavári Önkormányzat tavaly indította el a Szépítsük meg közösen a lakóházak udvarait! című programot. A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel az akció idén is folytatódik. A kertszépítésre 2015. március 31-ig jelentkezhetnek a lakóházak közösségei.

Idén is folytatódik a Budavári Önkormányzat által tavaly meghirdetett Szépítsük meg közösen a lakóházak udvarait! című programot. A feltételek változatlanok, azaz ha a lakóközösségek vállalják lakóházuk kertjének, udvarának rendezését, csinosítását, növények, virágok ültetését, akkor a Budavári Önkormányzat biztosítja az ehhez szükséges szakmai hátteret és valamint az eszközöket, növényeket. Így többek között a termőföldet, trágyát, fűmagot, palántákat. A tavalyi év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a belső udvarok általánosságban védettek, árnyékosak, így főleg árnyéktűrő évelő növényeket javasoltak a szakértők. Hortenziát, árnyliliomot és borostyánt biztosítottak a lakóknak. A napos udvarokban a rózsa, levendula és a gyöngyvessző volt a sláger növény.

A kertszépítési programra 2015. március 31-én 10.00 jelentkezhetnek a lakóközösségek, a pályázatokat a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság bírálja el 2015. április 30-ig.

Kérjük, a jelentkezéseket a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáin adják le. A jelentkezésben kérjük megjelölni az ingatlan címét, elérhetőséget, és a tervezett kertészeti rendezés rövid leírását.

A jelentkezéseket 2015. március 31-én 10.00 óráig várjuk a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáin. A jelentkezési lap beszerezhető az Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáin vagy hamarosan letölthető a www.budavar.hu oldalon a Pályázatok menüpont alatt.

További információ az Önkormányzat Városüzemeltetési Osztályán kérhető.
Telefon: 06-1-458-3073 
E-mail: turoczi@budavar.hu e-mail címen.

A hagyományokhoz híven március 15-én, a nemzeti ünnepen családi, kulturális programok várják az érdeklődőket a Budai Várban. A rendezvények miatt jelentős forgalomkorlátozásra kell számítani március 14-én és 15-én.

Előreláthatólag tilos lesz megállni és a forgalom elől is elzárják a Dísz tér - Tárnok utca - Szentháromság tér - Szentháromság utca - Hess András tér – Fortuna köz - Fortuna utca útvonalat, az Országház utcát a Fortuna köz és a Szentháromság tér között, az Úri utcát a Szentháromság utca és a Dísz tér között, valamint a Táncsics Mihály utcát. A rendezvény miatt tilos lesz megállni a Hunyadi János úton, a Bécsi kapu téren, a Kard utcában, a Palota úton (Dísz tér – Lovas út között), a Dózsa György téren, a Váralja utcában, a Tábor utcában, a Clark Ádám téri parkolóban, a Sikló utcában és a Déli rondellánál. 

A megállási tilalmak érvénybe lépéséről a későbbiekben értesítjük olvasóinkat.  

A tervek szerint idén elkezdik a Táncsics-börtön udvarának feltárását. A Táncsics-börtön 1948-tól tavaly nyárig amerikai tulajdonban volt, így eddig ott semmilyen régészeti munka nem folyhatott.

Az épület udvarán régészeti munkákat kezdenek, hogy feltárják a IV. Béla korabeli első palota és a királyi pénzverde maradványait. A munkára 800 millió forintot szán a kormány. A börtön tervezett felújítása miatt egyelőre csúszik az Európa liget fejlesztése, a sportpálya építésére később kerül sor. (Várnegyed)

Még 2007-ben kezdte építeni a Csikós udvar alatti, háromszáz férőhelyes várgarázst az osztrák Wipark és a Raiffeisen-csoport közös cége.

Eredetileg 300 parkolós garázst terveztek a Vár Krisztinaváros felőli oldalába, ám a projekt nem várt akadályokba ütközött: Zsigmond korabeli lőréses várfalat tártak fel, így át kellett tervezni az épületet. De nem volt elég a negyedmilliárdos többletköltség, újabb problémák következtek. Végül a beruházó átadta a fejlesztést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, ekkor döntött úgy a kormány, hogy állami szerepvállalással befejezik az építkezést. Tavaly novemberben 1 milliárd 778 millió forintot adtak a megvalósításra, mely magában foglalja a környező épületek állékonyságát helyreállító munkálatokat is. Ezt az összeget egészítette ki a kormány nemrégiben újabb 1,3 milliárd forinttal, amiből a teljes projekt megvalósítható. (Várnegyed)