Az elmúlt években végre elkészültek a legégetőbb helyreállítási munkálatok a Várnegyedben. Az első Orbán-kormány felújította a Sándor-palotát, a második pedig a Várkert Bazárt, de a Dísz tér 17. sem éktelenkedik már a Vár közepén. A közeljövőben megkezdődhet a királyi palota és a Polgárváros megújítása is, az erről szóló terveket a Nemzeti Hauszmann Terv tartalmazza majd. Az elképzelésekről a Várnegyed újság szerkesztői beszélgettek L. Simon Lászlóval, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárával, miniszterhelyettessel, akitől azt is megkérdezték: elveszik-e a vári lakásokat.
- Nyáron jelent meg a kormányhatározat a budai Várnegyed megújításáról szóló Nemzeti Hauszmann Terv előkészítéséről. Mit tartalmaz a terv és holt tart?
A program célja a budai Várnegyed védelme, megőrzése, méltó bemutatása, amihez a Palotanegyed és a Polgárváros átfogó rekonstrukciója szükséges. Már az elnevezéssel is jelezni akartuk, hogy a budai Vár és a Palota jövője nemzeti ügy, a nemzetről való gondolkodásunkat is szimbolizálja. Mindannyiunknak rendkívül fontos történelmi helyszínről és mindeközben élő városrészről van szó. Hauszmann Alajos nevével pedig egyértelművé tettük, hogy a Palotának ahhoz az építészeti koncepciójához és szellemiségéhez akarunk visszatérni, amely a II. világháború előtt létezett. Vissza kell fordítani azt módszeres és tudatos rombolást, történelemhamisítást, amely az ’50-es, ’60-as, sőt még a ’70-es években is zajlott a budai Várban. Autentikus forrásnak a Hauszmann-féle tervek tekinthetők. Jelenleg a Nemzeti Hauszmann Terv előkészítése zajlik. A Várban „otthonosan mozgó” építészeti és műemlékvédelmi szakemberek, történészek, művészettörténészek és a kerület vezetésének a bevonásával egy olyan szakmai grémiumot állítunk fel, amely szellemi értelemben segíti azt a rehabilitációs munkát, amelynek a következő egy évtizedben meg kell valósulnia.
- A kormányhatározatban nem pusztán a Királyi Palota, hanem a Polgárváros is nevesítetten szerepel. Milyen elképzeléseik vannak a területtel kapcsolatban?
Fontosnak tartjuk, hogy a Hauszmann Tervben megjelenjen a Polgárváros is, hiszen a budai Vár azzal együtt alkot szerves egységet, még akkor is, ha vannak építészetileg, történetileg és a használatot tekintve is jól elkülönülő részei. Nem tehetünk úgy, mintha az állami reprezentáció számára csak a Palota létezne, a Polgárváros pedig nem. Hiszen olyan fontos kulturális és szimbolikus létesítmények vannak itt, mint a Magyar Nemzeti Levéltár gyönyörű épülete vagy a Hadtörténeti Intézet. A fejlesztési koncepció összeállításakor erre is tekintettel kell lenni, mint ahogy arra is, hogy a Polgárváros lakott városrész.
- Einstandolják a vári lakásokat, ellehetetlenítik a váriakat, a kormány szemet vetett a vári lakásokra. Éppen a Nemzeti Hauszmann Terv kapcsán egyre többször lehet találkozni ilyen és ehhez hasonló hírekkel, megjegyzésekkel. Kommentálná?
Mérhetetlenül felelőtlenek, akik ezt terjesztik, akik ismét ezzel riogatják a választókat. Tavasszal, a Várkert Bazár kapcsán is ugyanezt próbálták elhitetni az emberekkel. Akkor sem volt semmi alapja és most sincs. Egyes ellenzéki politikusok rövid távú politikai, választási céljaik érdekében kihasználják a Várban élőket. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy az egész ostoba, rosszindulatú és kártékony kampányfogás. A kormánynak, amely a Várkert Bazár felújításával is hitet tett a kerület lakói mellett, a Budai Várat nemzeti emlékhelynek tekinti. Nem áll szándékunkban, hogy a vári lakókat akár magántulajdonukban, akár bérleményükben megsértsük.
- A Miniszterelnökség Várba történő költözésével kapcsolatban hallani olyan félelmekről is, hogy a Várban hatalmas lesz a gépkocsiforgalom, és a diplomáciai látogatások miatt szinte folyamatosak lesznek a lezárások. Erre számítsanak az itt élők?
Nagyon sok terv készült az elmúlt években, mit és hogyan lehetne a Várba költöztetni, melyik épület kaphatna a jelenlegitől eltérő funkciót. A soksok elképzelés közül csupán egyetlen dolog dőlt el, ez pedig hosszú távon a Palotarész állami reprezentációban való hasznosítása. Így a Karmelita kolostor felújítása után a miniszterelnök a szűkebb apparátusával ide költözik. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, nem célunk a forgalom növelése. Sőt, éppen hogy csökkenteni akarjuk. A Várkert Bazár alatt megépült egy 300 férőhelyes mélygarázs, a Vár nyugati oldalán pedig épül a másik, szintén 300 férőhelyes garázs. Ezek kényelmesen kiszolgálják majd a Miniszterelnökség apparátusát, illetve innen liftekkel, pár perces sétával megközelíthető mind a Sándor-palota, mind a Karmelita kolostor. A kormány, akárcsak az önkormányzat, abban érdekelt, hogy a Vár a gyalogos turisták bázisa legyen, hogy csökkenjen a gépjármű- és a turistabusz-forgalom. Ugyanakkor mi is azt szeretnénk, hogy a Vár élő turisztikai negyed legyen.
- Vigalmi negyed fesztiválokkal?
A fesztiválok nagy részét a budai Várból le kell hozni a Várkert Bazárhoz. Ezért is készült el például a multifunkciós rendezvényterem. Nyilvánvaló, hogy ezeket a rendezvényeket nem lehet teljesen megszüntetni, hiszen igény van rájuk, és bevételt jelentenek a vállalkozói szférának, a turizmusnak. Ugyanakkor olyan kompromisszumos megoldásokat kell találni, hogy a programok ne zavarják az itt élők komfortérzetét. Ha lehet, én még a forgalmat is erősen korlátoznám a Várkert Bazár előtt, hiszen ott létrejött egy szép, új korzó.
- Mit gondol, milyen lesz a Vár 2025-ben?
Reményeim szerint megtörténik a palota építészeti rekonstrukciója, és a Palotanegyed végre maga mögött hagyja a szocreál hangulatot. Ez magában rejti azt a reményemet is, hogy végre sikerül egy korszerű nemzeti könyvtárépületet létrehozni, akár metrókapcsolattal rendelkező külvárosi részen, ahol a Széchényi Könyvtár végre megfelelő elhelyezést nyer. Szeretnénk elérni, hogy a Palota állami reprezentációs feladatai egyben a turisták számára is látványos programelemek legyenek. Jó példa erre az őrségváltás a Sándor-palotánál vagy a Parlamentben. Abban is bízom, hogy a Várat övező zöldterületek kertészeti újragondolása is megvalósul. A következő évek egyik legégetőbb feladata a tömegközlekedés korszerűsítése lesz. Tarthatatlan, hogy miközben a vári utak, a Szentháromság tér, a Dísz tér csodálatos burkolatot kaptak, és hogy a kényelmes és biztonságos gyalogosközlekedés érdekében végre egy szintbe került a járda és az úttest, aközben az új burkolat máris tocsog az olajban, ami az elavult buszokból folyik. Elszorul a szívem, ha látom, hogyan teszik tönkre a buszok a frissen lerakott bazaltköveket. Teljes mértékben egyetértek Nagy Gábor Tamás polgármester úrral abban, hogy a budai Várban kicsi, gyors elektromos buszok járjanak. Át kell gondolni a vári barlangrendszer kérdését is. Óriási adottság, unikális érték, amit meg kell nyitni a látogatók előtt. Szeretném, ha a következő években megoldódna az áramelosztó Nándor utcai épületének a sorsa is, amely egyáltalán nem illik a Magyar Nemzeti Levéltár és a Városháza patinás épületei közé. Mindezekből látszik, rengeteg feladatot kell még elvégezni, hogy a budai Vár visszakapja régi fényét. De talán a legfontosabb, hogy a Várnak élnie kell. Ehhez pedig itt élő emberek, családok kellenek, akik lelki értelemben, érzelmileg úgy kötődnek hozzá, hogy ez az ő lakóhelyük. Éppen ezért gondozzák, szeretik és büszkén megmutatják az ide látogatóknak: ilyen gyönyörű környezetben élünk. Ez a mi hazánk, amely évszázados nemzeti hagyományokkal büszkélkedik, ezek pedig a történelmünkkel együtt itt élnek velünk, a Várnegyed falai között.
